A balliberálisok szolgai módon hajbókolnak az IMF-nek

Miközben Románia ismét az IMF-hez fordult segítségért, addig hazánkban a valutaalap bezárja az irodáját.

Az elemzőintézet úgy látja, Románia gyakorlatilag elveszítette a gazdasági szuverenitását, és nem csupán azért, mert a közös gazdasági projektként is működő Európai Unió tagja. Egyszerűen az történik, hogy a külföldi hitelezők minden utasítását szinte szolgai módon végre kell hajtania annak érdekében, hogy rendelkezésére álljon a készenléti hitel, amely azt jelzi a piacoknak, hogy az ország legalább viszonylag megbízható adós – tették hozzá.

A politikaelemző cég szerint Magyarország például egészen más utat járt. Bizonyos, a polgárokat is sújtó megszorítások mellett a multicégeket is többletadókkal kényszerítette arra, hogy kivegyék a részüket a gazdaság talpra állításából. Hogy hosszú távon ennek milyen eredményei lesznek, azt az MT szerint még nem tudni. A túlzottdeficit-eljárás megszüntetését mindenesetre sikerült elérnie vele, nem úgy, mint a minden nyugati utasítást szervilisen elfogadó, a külföldi beruházókat hímes tojásként óvó, minden terhet a lakosságra rakó Bukarestnek.

A legutóbbi hitelszerződést igencsak nyögvenyelősen sikerült lezárni – mivel Bukarest nem teljesítette a privatizációs feltételeket, azaz nem adta ki a kezéből a megszabott határidőre a stratégiainak számító energetikai és közlekedési cégeket –, és a jelek szerint a program nem volt maradéktalanul sikeres, hiszen Bukarest most újabb készenléti hitelmegállapodást készül kötni az eddigi hitelezőkkel – olvasható az elemzésben. Vagyis a piacok a sikerpropaganda ellenére sem bíznak annyira az országban, hogy „biztonsági háló” nélkül hitelezzenek.

Tehát most ott tartunk, hogy egyrészt az eddigi két hitelprogram kamatait is fizetni kell, de várhatóan újabb megállapodás is lesz ősszel, amelynek a költségei tovább terhelik az országot, mivel a hitelessége továbbra is ingatag – állapította meg az elemzőintézet. Viszont a hitel fejében az államnak számos olyan stratégiai vállalatról le kell mondania, amely jelenleg csődhelyzetben van ugyan, de szakértő – vagyis nem politikai alapon kinevezett, a cég kizsebelésében érdekelt – menedzsment kinevezése és egy életképes átszervezési terv után ismét nyereségessé tehető.

Mindehhez még hozzá kell venni azt is, hogy az ipari termelés növekedése és a külkereskedelmi mérleg javulása ellenére az infrastruktúra fejlesztésére sincs elég pénz. Még az uniós finanszírozású autópályák is csigalassúsággal épülnek a rendellenességek miatt, az észak-erdélyi sztráda kapcsán pedig az illetékes miniszter kerek perec kijelentette, hogy nem tudnak uniós pénzeket szerezni rá. Ráadásul, mint kiderült, a román állam 700 millió eurót kell, hogy visszafizessen a különböző pályázatok lebonyolítása során tapasztalt rendellenességek miatt az Európai Uniónak pénzügyi korrekció címen. Ekképpen ki lehet jelenteni: a Ponta által stabilként értékelt helyzet stabilitása tényleg igencsak relatív – zárul az elemzés.