Így nem jut előbbre a felvidéki magyarság

Továbbra sincs egység a felvidéki magyar pártok között, miközben egyre közelebb van a november 9-i megyei választás.

November 9-én lesznek a megyei választások Szlovákiában. Azokban az önkormányzati kerületekben, ahol a megyeielnök-jelöltek közül első körben senki sem szerez abszolút többséget, november 23-án második fordulót tartanak a két legjobb eredményt elért jelölt részvételével. A képviselőjelöltek közül – a többségi választási rendszer elve alapján – az egyes körzetekben legtöbb voksot gyűjtők jutnak a megyei közgyűlésekbe (egy-egy körzetből meghatározott számú jelölt juthat be).

A választások előtt már természetesen megkezdődött a pártok közötti egyezkedés, hogy az adott megyékben ki kit támogat majd. A mi szemszögünkből nézve természetesen a magyar közösség várható szereplését és a szervezetek (Magyar Közösség Pártja, Most-Híd) közötti lehetséges együttműködést kíséri a legnagyobb figyelem. A 2009-es megyei választásokon az MKP 40, míg a Híd két képviselői helyet szerzett, így ennek az eredménynek a megismétlése vagy éppen javítása sokat javítana a felvidéki magyarság hangulatán. A magyar erők közötti széthúzás egyelőre azt mutatja, hogy nem várható sikeres szereplés.

Minél kevesebb a magyar egy megyében, annál gördülékenyebb az MKP és a Híd megyei választásokkal kapcsolatos párbeszéde. Pozsony és Besztercebánya megyében már megegyeztek, és Kassán is esély mutatkozik a két párt együttműködésére. Még semmi nem dőlt el, annyi viszont már bizonyos, hogy Kassa megyében igény mutatkozik a Híd és az MKP összefogására a megyei választások előtt. A Híd Zacharias István, Szepsi MKP-s polgármesterének támogatását is fontolgatja a megyeelnöki posztra, nyilatkozta Jakab Elemér, a Híd megyei vezetője.

Pozsony megyében a jobboldali koalíció részeként, Besztercebánya megye magyarok lakta járásaiban pedig a képviselőjelöltek állításában működik majd együtt a Híd és az MKP. Nyitra és Nagyszombat megyékben (ezekben él a legtöbb magyar) szélesebb körű összefogásnak egyelőre nincs jele, ami nem sok jót vetít előre. Időközben Berényi József, az MKP és Bugár Béla, a Most-Híd elnöke a felvidéki magyarság egyik legnagyobb nyári ifjúsági rendezvényén, a Gombaszögi Nyári Táborban vitázott július 17-én.

A novemberi megyei választások kapcsán Berényi emlékeztetett: az MKP álláspontja kezdettől fogva az volt, hogy elsősorban azokban a régiókban működjön együtt a két párt, ahol a magyarság aránya 50 százalék alatt van, és így próbálják meg a lehető legnagyobb érdekképviseletet megszerezni a felvidéki magyarságnak. „Mi adtunk esélyt az egyezségre” – hangsúlyozta Berényi, hozzátéve, hogy pártja a megegyezés tárgyát képező régiókban nem állított teljes listákat, ugyanakkor több helyszínen, amelyek esetében egyezség született, a Most-Híd részéről máig nincsenek jelöltek.

Bugár azt hangoztatta: a Most-Híd megyei szintű egyezségekre törekedett, ám ilyet a besztercebányai megyét leszámítva nem sikerült kialakítani. Úgy vélte, zavaró lehet a választók számára, hogy a két párt az egyik régióban együttműködik, a másikban viszont egymással szemben indít jelölteket. Arra a kérdésre válaszolva, hogy hány megyei képviselői mandátum megszerzését tartaná elfogadhatónak, Berényi azt mondta: jelenleg 36 megyei képviselője van a pártnak, s azt szeretnék, ha ezek száma megközelítené a harmincat. Bugár ugyanezen kérdés kapcsán úgy fogalmazott: elégedettek lennének, ha sikerülne három-négyszeresére növelni képviselőik számát.