A találkozón Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a felvidéki magyar közösség helyzetét jellemezve elmondta: az elmúlt időszakban majdnem minden tekintetben hamarabb értek el a magyarság szempontjából fontos lépéseket a többi határon túli magyar közösségben, mint a Felvidéken. Hozzátette: nem szabad feladni ezeknek a kérdéseknek a megoldását annak ellenére sem, hogy a szlovák politikai és közéletben jelenséggé vált, hogy a szélsőségesek kategóriájába próbálják beszorítani azokat, akik ezekkel a kérdésekkel – többek között az autonómia kérdésével – foglalkoznak.
A felvidéki magyar párt elnöke szerint Szlovákiában az elmúlt 15 évben olyanná tették az autonómia fogalmát, hogy az a legtöbb ember számára „véres háborút követő területelszakadást jelent”. Hangsúlyozta: ki kell mondani, hogy a felvidéki magyarság megmaradásának érdekében ugyanolyan elvárásaik vannak, mint ahogy azt a legutóbbi kongresszusán az RMDSZ vezetői célként megfogalmazták, vagyis hogy a tömbmagyarságnak területi autonómiát és a szórványnak kulturális autonómiát kell szereznie. Hozzátette: ezeknek a céloknak a megvalósításához az autonómiát és az azzal kapcsolatos törekvéseket először a felvidéki magyarság egészével is el kell fogadtatni.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az eszmecserén beszámolt az általuk indítványozott Európai Polgári Kezdeményezésről. Annak esélyei kapcsán elmondta: meggyőződése, hogy az Európai Uniónak előbb utóbb foglalkoznia kell egy olyan üggyel, amely „százmillió embert érint”. Emlékeztetett: a Székely Nemzeti Tanács hasonló kezdeményezést nyújtott be. Hangsúlyozta: mindkét kezdeményezés fontos, és azok indítványozói kölcsönösen támogatni kívánják mindkét kezdeményezést. „Bízom abban, hogy az EU-ban sikerül egy kis rést ütni a falon” – fogalmazott, hozzátéve: a magyar kormánytól azt várják, hogy a maga eszközeivel lobbizzon és próbálja meg az ügy oldalára állítani a döntéshozókat.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke annak kapcsán, hogy a szerb parlament elítélte a Délvidéken elkövetett bűnöket, azt mondta: olyan nagy erkölcsi elégtétel a vajdasági magyarok számára, amely messze túlmegy egy szimbolikus tetten. „Szerbia levetkőzte azt a kényszerzubbonyt, amelyet a kilencvenes években önmagára húzott” – fogalmazott. Elmondta: annak, hogy a szerb parlament megszavazta ezt a dokumentumot, olyan nemzetpolitikai üzenete is van, hogy amennyiben van egy konkrét elképzelés, és a mellé odaáll a magyar kormány is, akkor az idővel mindenképpen megoldódik. „Nincsenek lefutott ügyek” – szögezte le. Hozzátette: az eredmény, a megbékélés nemcsak az utóbbi néhány év eredménye, azt több évtizedig tartó erőfeszítések előzték meg.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a beszélgetés során azt hangoztatta: bár a külhoni magyar közösségek különböző helyzetben vannak, mégis vannak közös dolgaik, hiszen gondolkodásuk középpontjában ugyanazok a kérdések vannak. Ennek kapcsán elmondta: a mai magyar kormány számára természetes, hogy Magyarország és a szomszédos országok kapcsolata soha nem csak két-, hanem háromoldalú kapcsolat, ugyanis abban állandó szerepet kapnak a helyi magyar közösségek képviselői. A külhoni magyarság autonómiatörekvései kapcsán elmondta: ezeket a célokat alapvetően a helyi közösségeknek kell megfogalmazniuk, ám ehhez a magyar kormány minden szükséges háttértámogatást megad.
