A magyar köztársasági elnök Tomislav Nikolic szerb államfővel kedden folytatott belgrádi megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a nem EU-tagország Szerbia a szerdai csúrogi megemlékezéssel is példát mutat sok uniós országnak.
Áder János szerint a szerb parlament „nagyon fontos határozatot hozott”. Mint fogalmazott, megkönnyítette ezzel a szerdai megemlékezést. A magyar köztársasági elnök megköszönte szerb kollégája egyetértését, támogatását és kitartását, aminek köszönhetően szerdán meg tudják valósítani a közös novemberi elhatározásukat.
A megbeszélések utáni sajtótájékoztatón nagy teret szenteltek annak, hogy Brüsszel június 28-án dönt arról, Szerbia mikor kezdheti meg az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Nikolic fontosnak nevezte, hogy Magyarország támogatja Szerbiát az integráció folyamatában és a regionális együttműködés javításában.
Belgrád az unió álláspontjától függetlenül folytatni fogja a reformfolyamatot – tette hozzá a szerb elnök.
Szerb újságírók kérdésére válaszolva Áder János közölte, hogy Magyarország eddig is feltétel nélkül támogatta Szerbia uniós csatlakozását, és Belgrád június 28-án is számíthat támogatására. Szerbia nagyon sokat tett az elmúlt hónapokban-esztendőkben azért, hogy a tárgyalások elkezdődhessenek – mondta Áder János, és megismételte, hogy Budapest mindenképpen pozitív, támogató döntésre számít és támogatást nyújt hozzá.
Tomislav Nikolic szerint a szerdai közös csúrogi elnöki megemlékezés az 1942-es vajdasági razziák és az 1945-ös megtorlások áldozatairól szimbolikus történelmi megbékélés lesz, amely nehéz fejezetet zár le Szerbia és Magyarország viszonyában. „A történelmet a történészeknek hagyjuk, a jövőt pedig a két nép együttműködésének” – hangoztatta a szerb államfő.
A szerbiai magyar kisebbségről szólva Nikolic leszögezte, hogy a kisebbségek kollektív jogai legitim alapot adnak az etnikai csoportoknak kultúrájuk és nyelvük ápolásához. A szerb alkotmány egy sor kollektív jogot biztosít a magyar kisebbségnek, és a magyar közösség tevékenyen részt vesz a döntéshozatalban minden vajdasági tartományi hatalmi szinten – mutatott rá a szerb államfő. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a tavalyi szerbiai választás után a vajdasági magyarok úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a szerb kormány munkájában, de – mutatott rá – „álláspontjuk hallható” a parlamentben.