Az Országgyűlés elnöke a felvidéki magyarok augusztus 20-i ünnepségén áttekintette a több mint ezeréves magyar államiság történetét, majd úgy fogalmazott: a Szent István-i állam évszázadokon át védelmet nyújtott a Szent Korona minden népének. A politikus elmondta: miután a független magyar államiság megszűnt, a magyarságot az állam helyett, a gondviselés mellett csak a haza szeretete, az emberek hite, életereje, áldozatvállalása és a csodálatos magyar nyelv éltette.
Az 1956-os forradalom rövid ideje után az állam igazi, újbóli függetlenségét a rendszerváltással, de még inkább a 2010-es választások után nyerte vissza – mondta Kövér László, mindehhez hozzátéve: a választók akkor a nemzeti összetartozás megerősítésére, a magyar állam újjáépítésére, a magyar érdekek képviseletére, a biztos hazára voksoltak.
Az Országgyűlés elnöke arról is szólt, hogy elődeink keresztény és független államot alkottak, amely biztosította megmaradásunkat Európában. Egy évezred után semmi okunk abban hinni, hogy a magyar állam javára válna, ha felszámolná keresztény gyökereit, és feladná függetlenségét. És semmi okunk nincs arra gondolni, hogy javára válna bármely európai államnak, javára válna Szlovákiának, ha lemondana keresztény gyökereiről, és felszámolná szuverenitását – tette hozzá.
A fideszes politikus azt mondta: meggyőződése, hogy a nemzeti integráció nélkül az európai államok nem lehetnek alkotóelemei az európai vagy a nemzetközi integrációnak sem. Mint mondta, a határokon átívelő magyar nemzeti integráció vagy a szlovák nemzeti integráció nem veszélyforrása, hanem eredményességi biztosítéka a nemzetközi integrációnak, amelynek Magyarország és Szlovákia is részese. A térség országai közös nyertesei lehetnek a gazdasági válságot követő időszaknak. Ha a térség államai elismerik, hogy a területükön élő „őshonos nemzeti közösségek” államalkotó tényezői az adott államnak, akkor a nemzeti közösségeket az állam területi sérthetetlenségének tiszteletben tartásával megilletik mindazok a jogok és önigazgatási lehetőségek, amelyek biztosítják anyanyelvük és kultúrájuk megőrzését, s akkor egy évszázados, mindenki életét megkeserítő viszály és konfliktusforrás szűnne meg – mondta a házelnök.
Kövér László hozzátette: Magyarország ebben a szellemben cselekszik, a 2011-es új alaptörvény államalkotó tényezőnek ismeri el a területén élő „őshonos nemzeti kisebbségeket”, így a Magyarországon élő szlovákokat is. Magyarország nem tiltja, nem bünteti, nem akadályozza meg, hogy a területén élő nemzeti közösségek, így a magyarországi szlovákok is magyar állampolgárságuk mellé felvegyék a szlovákot, és zavartalanul éljenek az állampolgársággal járó szavazati joggal is, „ezért a viszonosság alapján ugyanezt szeretnénk elvárni Szlovákiától is” – jegyezte meg.
Az Országgyűlés elnöke megemlékezett Szlovákia gyászos napjáról, 1968. augusztus 21-ről: amikor az akkori Csehszlovákiát a Varsói Szerződés haderői lerohanták, akkor a szuverenitását vesztő Magyarország is részese volt ennek. Az 1990 utáni demokratikus Magyarország nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is erkölcsi elégtételt nyújtott ezért, és 1993-ban a világon elsőként, feltételek nélkül ismerte el a Szlovák Köztársaságot. „Azt várjuk Szlovákiától, hogy a kommunista Csehszlovákia időszakában a magyarságnak okozott sérelmekért a történelmi megbékélés jegyében nyújtson elégtételt. A múlt csak így zárható le, a jövő a magyaroknak és a szlovákoknak csak így nyerhető meg” – mondta Kövér László.
A házelnök ezt követően állami kitüntetéseket nyújtott át. Havasi Péter, a Kassai Figyelő főszerkesztője és kiadója a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, Duncsák Attila képzőművész és Gabri Rudolf, a Nagykapos és Vidéke Társulás elnöke, a Magyar Ház igazgatója a Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át.
Kövér László később Királyhelmecen (Král\'ovsky Chelmec) megkoszorúzta Szent István, Szent László és Szent Imre szoboregyüttesét. Az Országgyűlés elnöke a Millenniumi téren felállított szoborcsoportnál helyezte el az emlékezés koszorúit Balogh Csaba pozsonyi nagykövet, a Magyar Közösség Pártja (MKP) járási és helyi szervezeteinek, valamint a Lorántffy Zsuzsanna a Bodrogköz Fejlesztéséért Társulás képviselőinek jelenlétében.
Elődeink, köztük Szent István király független és keresztény államot alapítottak, amellyel egy évezredre biztosították a magyarok megmaradását Európában, és védelmet nyújtottak az itt élő népeknek – jelentette ki Kövér László Királyhelmecen. Az Országgyűlés elnöke az augusztus 20-i felvidéki ünnepségsorozat alkalmából a helyi művelődési központ színháztermében arról beszélt: ezer év után semmi okunk sincs azt hinni, hogy a magyar állam javára válna, ha felszámolná keresztény gyökereit és függetlenségét.
Ezt a meggyőződésünket tükrözi Magyarország új alaptörvénye is – tette hozzá. Kövér László úgy fogalmazott: semmi okunk nincs arra gondolni, javára válna bármely európai államnak, ha lemondana keresztény gyökereiről, és felszámolná szuverenitását.
Magyarország történelmét felidézve elmondta: az államalapítás ünnepe alkalmas a múltra való emlékezésre és a jövőbe tekintésre is. Elődeink keresztény államot teremtettek, mert tudták, hogy a keresztény Európa talajában csak keresztény állam tud meggyökerezni. Független államot teremtettek, mert ennek hiányában nem tudtak megfelelő védelmet nyújtani az országban élő magyaroknak és nem magyaroknak – fejtette ki a házelnök a termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt.
Hangsúlyozta: a Szent István által felépített keresztény magyar állam évszázadokon át oltalmat nyújtott a Szent Korona minden népének, a honfoglaló magyarok utódainak, az itt élő szlovákoknak, szerbeknek, románoknak, németeknek, kunoknak, örményeknek és zsidóknak, akik együtt harcoltak Hunyadi, Rákóczi vagy Kossuth zászlói alatt, és együtt építették a közös hazát.
A középkor azonban három részre szabdalta az országot, 1867 után pedig idegen hatalom nőtt a magyarság fölé, ebből a kultúrából azonban hiányzott a nemzeti cél és összetartozás – foglalta össze Móricz Zsigmond szavait Kövér László. Mint az Országgyűlés elnöke elmondta, a független magyar állam hiányában önmagát elvesztő magyarság 1920-ban kegyetlen alkuajánlatot kapott a történelemtől: visszakapja államiságát, ha lemond történelmi országáról, és elfogadja, hogy a magyar emberek harmada idegen országok fennhatósága alá kerül.
A második világégés formailag életben hagyta ezt az államot, de szuverenitását négy és fél évtizedre elemésztette, majd 1956 után jött egy újabb ajánlat, a rabtartók által ígért szolid gyarapodás és a privát szabadság illúziójának korszaka – tette hozzá a házelnök.
A rendszerváltáskor a harmadik ajánlat az államról való lemondásról, az új rendszerben a „fogyasztói sokaság” megmaradásáról szólt. Ám ezt az ajánlatot 2010-ben a magyar választópolgárok elutasították, a kormánynak pedig azt a feladatot adták, hogy a függetlenséget megőrizve építsék újjá a magyar államot, és erősítsék meg a magyarok összetartozását – jelentette ki Kövér László.
Az Országgyűlés elnöke a beszédet követően megtekintette a budapesti Újszínház díszelőadását, a Földindulás című Kodolányi-darabot.
