Csak így szolgálhatták a magyarok érdekeit

Független államot teremtettek elődeink, mert tudták, hogy a függetlenségében sérült állam nem tudja szolgálni a hazát – mondta Kövér László Kassán.

Kövér László hozzátette: Magyarország ebben a szellemben cselekszik, a 2011-es új alaptörvény államalkotó tényezőnek ismeri el a területén élő „őshonos nemzeti kisebbségeket”, így a Magyarországon élő szlovákokat is. Magyarország nem tiltja, nem bünteti, nem akadályozza meg, hogy a területén élő nemzeti közösségek, így a magyarországi szlovákok is magyar állampolgárságuk mellé felvegyék a szlovákot, és zavartalanul éljenek az állampolgársággal járó szavazati joggal is, „ezért a viszonosság alapján ugyanezt szeretnénk elvárni Szlovákiától is” – jegyezte meg.

Az Országgyűlés elnöke megemlékezett Szlovákia gyászos napjáról, 1968. augusztus 21-ről: amikor az akkori Csehszlovákiát a Varsói Szerződés haderői lerohanták, akkor a szuverenitását vesztő Magyarország is részese volt ennek. Az 1990 utáni demokratikus Magyarország nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is erkölcsi elégtételt nyújtott ezért, és 1993-ban a világon elsőként, feltételek nélkül ismerte el a Szlovák Köztársaságot. „Azt várjuk Szlovákiától, hogy a kommunista Csehszlovákia időszakában a magyarságnak okozott sérelmekért a történelmi megbékélés jegyében nyújtson elégtételt. A múlt csak így zárható le, a jövő a magyaroknak és a szlovákoknak csak így nyerhető meg” – mondta Kövér László.

A házelnök ezt követően állami kitüntetéseket nyújtott át. Havasi Péter, a Kassai Figyelő főszerkesztője és kiadója a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, Duncsák Attila képzőművész és Gabri Rudolf, a Nagykapos és Vidéke Társulás elnöke, a Magyar Ház igazgatója a Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át.

Kövér László később Királyhelmecen (Král\'ovsky Chelmec) megkoszorúzta Szent István, Szent László és Szent Imre szoboregyüttesét. Az Országgyűlés elnöke a Millenniumi téren felállított szoborcsoportnál helyezte el az emlékezés koszorúit Balogh Csaba pozsonyi nagykövet, a Magyar Közösség Pártja (MKP) járási és helyi szervezeteinek, valamint a Lorántffy Zsuzsanna a Bodrogköz Fejlesztéséért Társulás képviselőinek jelenlétében.

Elődeink, köztük Szent István király független és keresztény államot alapítottak, amellyel egy évezredre biztosították a magyarok megmaradását Európában, és védelmet nyújtottak az itt élő népeknek – jelentette ki Kövér László Királyhelmecen. Az Országgyűlés elnöke az augusztus 20-i felvidéki ünnepségsorozat alkalmából a helyi művelődési központ színháztermében arról beszélt: ezer év után semmi okunk sincs azt hinni, hogy a magyar állam javára válna, ha felszámolná keresztény gyökereit és függetlenségét.

Ezt a meggyőződésünket tükrözi Magyarország új alaptörvénye is – tette hozzá. Kövér László úgy fogalmazott: semmi okunk nincs arra gondolni, javára válna bármely európai államnak, ha lemondana keresztény gyökereiről, és felszámolná szuverenitását.

Magyarország történelmét felidézve elmondta: az államalapítás ünnepe alkalmas a múltra való emlékezésre és a jövőbe tekintésre is. Elődeink keresztény államot teremtettek, mert tudták, hogy a keresztény Európa talajában csak keresztény állam tud meggyökerezni. Független államot teremtettek, mert ennek hiányában nem tudtak megfelelő védelmet nyújtani az országban élő magyaroknak és nem magyaroknak – fejtette ki a házelnök a termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt.

Hangsúlyozta: a Szent István által felépített keresztény magyar állam évszázadokon át oltalmat nyújtott a Szent Korona minden népének, a honfoglaló magyarok utódainak, az itt élő szlovákoknak, szerbeknek, románoknak, németeknek, kunoknak, örményeknek és zsidóknak, akik együtt harcoltak Hunyadi, Rákóczi vagy Kossuth zászlói alatt, és együtt építették a közös hazát.

A középkor azonban három részre szabdalta az országot, 1867 után pedig idegen hatalom nőtt a magyarság fölé, ebből a kultúrából azonban hiányzott a nemzeti cél és összetartozás – foglalta össze Móricz Zsigmond szavait Kövér László. Mint az Országgyűlés elnöke elmondta, a független magyar állam hiányában önmagát elvesztő magyarság 1920-ban kegyetlen alkuajánlatot kapott a történelemtől: visszakapja államiságát, ha lemond történelmi országáról, és elfogadja, hogy a magyar emberek harmada idegen országok fennhatósága alá kerül.

A második világégés formailag életben hagyta ezt az államot, de szuverenitását négy és fél évtizedre elemésztette, majd 1956 után jött egy újabb ajánlat, a rabtartók által ígért szolid gyarapodás és a privát szabadság illúziójának korszaka – tette hozzá a házelnök.

A rendszerváltáskor a harmadik ajánlat az államról való lemondásról, az új rendszerben a „fogyasztói sokaság” megmaradásáról szólt. Ám ezt az ajánlatot 2010-ben a magyar választópolgárok elutasították, a kormánynak pedig azt a feladatot adták, hogy a függetlenséget megőrizve építsék újjá a magyar államot, és erősítsék meg a magyarok összetartozását – jelentette ki Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke a beszédet követően megtekintette a budapesti Újszínház díszelőadását, a Földindulás című Kodolányi-darabot.