A dokumentum rámutat, hogy a helyi közösség véleménynyilvánító népszavazáson történő megkérdezését nemzetközi szerződések írják elő, így a régióátszervezés nem lehet Románia belügye. „Amennyiben ezen demokratikus elveket mellőzve, erőszakosan, a közösség akarata ellenére próbálnák átvinni a közigazgatási reformot, Székelyföld népe megvédi jogait! (...) Felszólítjuk Románia kormányát, ne keltsen polgárháborús hangulatot, ne hangolja egymás ellen nemzetiségi alapon a békésen együtt élő közösségeket, mert a régiósítási folyamat ésszerű végrehajtása éppúgy érdeke minden romániai lakosnak, ahogyan Székelyföld autonómiája is minden itt élő polgár érdekét szolgálja” – olvasható az MPP elnökségének határozatában.
Az MPP úgy döntött: testületet hoz létre, amely a másik két erdélyi magyar párttal egyeztet a régióátszervezési tervekről és közös cselekvési ütemtervről. Az MPP Székelyudvarhelyen megtartott kibővített elnökségi ülése a külhoni magyarok augusztus elsején megkezdődött választási regisztrációjával kapcsolatban is határozatot fogadott el, amelyben felkér minden magyar állampolgársággal rendelkező erdélyi lakost, hogy éljen választási jogával. „A kettős állampolgárság intézményének kiterjesztését követően jövőre először fordulhat elő, hogy az elszakított nemzetrészek magyarjai közvetlenül is véleményt nyilváníthatnak, kifejezhetik akaratukat a magyarság közös sorsának alakításában” – fogalmaz az MPP határozata.
Román jobb- és baloldali politikusok, valamint politikai elemzők egyaránt bírálták Tőkés László európai parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, amiért a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi státust” az erdélyiek felett, mint Ausztria Dél-Tirol felett. Később Tőkés úgy fogalmazott: Magyarország védhatalmi státusa Erdély felett nem jelentené Románia határainak megkérdőjelezését.
