Tőkés: Szó sincs Románia területi épségének megkérdőjelezéséről

Magyarország védhatalmi státusa Erdély felett nem jelentené Románia határainak megkérdőjelezését – mutatott rá Tőkés László európai parlamenti képviselő.

A román miniszterelnök kedden büntetendőknek nevezte az EP-képviselőnek Tusnádfürdőn, a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tett kijelentéseit és sajnálkozását fejezte ki, hogy az ország elnöke nem foglal állást, amikor „Románia területi épségét és függetlenségét éri támadás”. A román sajtóban nagy visszhangot kapott Tőkés László azon javaslata, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi státust” az erdélyiek felett úgy, mint Ausztria Dél-Tirol felett.

„A dél-tiroli példánál maradva: amikor Ausztria védhatalmi státusáról Olaszországgal megegyezést kötött, akkor egyben elismerte ez utóbbi államhatárait. Következésképpen szó sincs arról, hogy valaki is megkérdőjelezné Románia területi épségét és államhatárait” – áll Tőkés László válaszában. Hozzátette: a függetlenség vonatkozásában a román kormányfőnek azon kellene elgondolkodnia, mennyi szuverenitása maradt az általa vezetett országnak azok után, hogy a Nemzetközi Valutaalapnál „gyakorlatilag az egészet elzálogosította”.

„Nekünk, erdélyieknek, elegünk van abból, hogy Bukarest tulajdonképpen egyfajta gyarmataként kezeli Erdélyt (...)  Európai polgárként és erdélyi magyarként azt kérem: hagyják, hogy a mi dolgainkat mi intézzük – ez mind az erdélyi románságnak, mind az erdélyi magyarságnak, de az egész országnak is hasznára fog válni” – írta nyilatkozatában Tőkés László EP-képviselő.

Radu Podgorean román külügyi államtitkár szerdai nyilatkozatában elfogadhatatlan nevezte, hogy egy Romániában rendezett politikai esemény – a tusnádfürdői szabadegyetem – olyan „revizionista” célkitűzések szószékévé váljon, amelyek megkérdőjelezik az állam egységét, épségét és szuverenitását. A közlemény szerint Tőkés László nyilatkozata Székelyföld autonómiájáról, amely protektorátus formájában valósulna meg, irredenta nézetekről tanúskodik, és a két világháború közötti időszakot idézi.

„Az a tény, hogy ilyen múltba forduló politikai nézetek a magyar kormány első számú képviselőinek a jelenlétében hangzottak el, megingathatja a román állampolgárok bizalmát a magyar–román stratégiai partnerség szilárdságában és aláássa a kétoldalú együttműködést” – olvasható a román külügyi közleményben.

Traian Basescu román államfő közelmúltbeli moldovai látogatása ismételten felújította a vitát arról, hogy szükséges-e a két román anyanyelvű állam egyesítése. A Mensura Transylvanica erdélyi politikaelemző központ szerint egyelőre nincsen napirenden a két állam összeolvadása, amit a transznisztriai konfliktus is beárnyékol, valamint az egyesülés egy nagyon komoly kérdést is fölvetne Bukarest szempontjából.

A július 20-ai erdélyi autonómiatüntetés abból a szempontból elérte a célját, hogy végre konkrétan, közérthetően megfogalmazta a mozgalom szándékait és jelmondatát – állapította meg a Mensura Transylvanica. Úgy látják, hogy egy esetleges polgári engedetlenségi mozgalom eredményesebb lehet, mivel így a világ is felfigyelhetne az erdélyi és partiumi helyzetre.

Újabb készenléti hitel felvételét tervezi Románia a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy a jövőben is stabilan finanszírozhassa az országot. A balliberális Ponta-kormány gyakorlatilag szolgai módon hajtja végre a nemzetközi szervezetek kéréseit, szemben hazánkkal, ahol nem a lakosságot sújtják a kabinet lépései az államadósság és a deficit ügyében – állapította meg a Mensura Transylvanica.