Levelükben emlékeztettek arra, hogy az Európai Parlament 2010. május 5-i határozatában – Áder János akkori EP-képviselő és Tőkés László indítványára – elsöprő többséggel szólította fel az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák teljes körű tilalmát az Európai Unióban. Mély csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a bizottság a mai napig nem tett semmit azért, hogy a határozatnak érvényt szerezzen. Ennek okairól tájékoztatást kértek Janez Potocniktól, aki a környezetvédelemért felelős EU-biztos.
A levél felidézte az EP-állásfoglalás azon pontját is, miszerint a tagállamok a tilalom életbe lépéséig ne támogassanak olyan projekteket, amelyek a környezet és az emberi egészség szempontjából rendkívül kockázatos cianidos technológiát alkalmazzák. A magyar néppárti EP-képviselők felhívták az EU-biztos figyelmét a román kormány múlt héten elfogadott törvénytervezetére, amelynek értelmében a román parlament elé kerül a verespataki kitermelés megindításának kérdése.
Kifejezték súlyos aggodalmukat az esetleges bányanyitás és annak környezeti kockázatai miatt. Szerintük a törvény elfogadásával és az engedélyezés felgyorsításával valósággá válhat a tiszai ciánszennyezésnél is nagyobb méretű természeti katasztrófa veszélye, amelynek során 250 millió tonna mérgező cianidos zagy zúdulhatna a térség országaiban élőkre és a közép-európai vízgyűjtő medencére. Az EP-képviselők felszólították az uniós biztost: „minden befolyását latba vetve határozottan lépjen fel és gyakoroljon nyomást, hogy Románia betartsa az Európai Parlament határozatában foglaltakat, és ne adjon zöld fényt a verespataki beruházásnak”.
Határozottan elítéli a Verespatakra tervezett ciános aranybányászatot az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Minden eszközzel támogatni fogják azokat a civil szervezeteket, amelyek a bányaprojekt ellen küzdenek.
Szeptember másodikán több ezren tüntettek Bukarest központjában a verespataki ciántechnológiás bányaprojekt és a román kormány ezzel kapcsolatos törvénytervezete ellen. Az új törvénytervezet értelmében a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) többségi tulajdonosa több részletben ingyen átadja részvényei 5,69 százalékát a román állam által ellenőrzött kisebbségi tulajdonosnak, így a román állam részesedése eléri a 25 százalékot. A törvénytervezet kiemelt, nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítja a verespataki beruházást.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!