A bukaresti tüntetők – akik a törvénytervezet elutasítását követelték a parlamenttől – létszáma az esti órákra meghaladta az ezret: ekkor a kormányszékház elé vonultak, ahol több mint egy órán keresztül folytatták demonstrációjukat. Bár bejelentetlen vonulásuk akadályozta a forgalmat, a csendőrség nem próbálta feloszlatni a tömeget, csak abban akadályozta meg a tüntetőket, hogy elfoglalják az útkereszteződést. Este kilenc óra után a tüntetők visszamentek az Egyetem térre, de az úttesten maradtak, több százan közülük le is ültek, megbénítva a forgalmat az egyik irányban.
Nap közben a bukaresti Egyetem téren több száz tiltakozó gyűlt össze, akik „Az aranyat elviszik, a cián marad”, „A forradalom Verespatakon kezdődik”, „Mentsétek meg Verespatakot” feliratú táblákat emeltek a magasba.
A román hírtelevíziók beszámolóiból kiderült, hogy más nagyvárosokban is tiltakozók tucatjai – helyenként százai – vonultak utcára a Verespatak megmentéséért küzdő Alburnus Maior Egyesület felhívására. A civil szervezet Romániában 17 településre hirdetett vasárnap délutánra demonstrációt, amelyhez külföldi zöldszervezetek is csatlakoztak több európai és tengerentúli fővárosban.
Az aranybánya ellen Románia londoni nagykövetségénél is tüntettek környezetvédők. Az egyik tüntető pólóján olvasható felirat arra figyelmeztet, hogy a román kormány törvényesíti a cián használatát, amellyel a nácik a zsidókat ölték meg Auschwitzban.
Budapesten a Lehet Más a Politika (LMP) szervezett békés demonstrációt a verespataki aranybánya tervezett megnyitása ellen a budapesti román nagykövetség elé vasárnap. Csiba Katalin, a párt környezetpolitikai szakszóvivője a megmozduláson azt mondta: a verespataki bányaberuházásról a román kormány egy olyan törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentnek, amely veszélyezteti a Tisza élővilágát, a verespataki állampolgárok életterének és közösségeinek eltűnéshez vezethet.
Kiemelte, hogy a budapesti megmozdulással egy időben, vasárnap délután 5 órakor több mint 20 romániai (köztük Verespatak, Bukarest, Temesvár, Marosvásárhely), valamint számos európai nagyvárosban (például Párizsban, Londonban, Rómában, Brüsszelben és Berlinben), s még Washingtonban is tiltakozó akciókat szerveztek a zöldek a verespataki aranybánya ügyében.
A megmozdulásokkal egy időben Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tiltakozó nyilatkozatot tett közzé az MTVA Külhoni Magyar Sajtószolgálat honlapján, amelyben felszólít minden jóérzésű romániai törvényhozót, mondjon nemet a ciánra, mondjon nemet az „ország kirablására”.
A Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnökével közösen aláírt nyilatkozatban az EP-képviselő kifejti: döntésével a román kormány szembefordult az Európai Parlament 2010 májusában elsöprő többséggel meghozott határozatával, amelyben a cián bányaipari felhasználásának betiltását indítványozta az unió országaiban.
„Elvárjuk, hogy országunk választott képviselői elsősorban a választópolgárok érdekeit tartsák szem előtt és ne a külföldi pénzemberek kegyeit keressék. Erdélyiekként tiltakozunk az ellen, hogy Bukarest Erdélyt pusztán természeti kincsekben gazdag gyarmatnak tekinti” – írta a verespataki bányaberuházás ellen tiltakozó nyilatkozatában Tőkés László.
Tegnap Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is úgy nyilatkozott, kizártnak tartja, hogy pártja képviselőházi és szenátusi frakciója testületileg megszavazza a verespataki bányaberuházással kapcsolatos törvényt a parlamentben.
A haszon mindenek előtt
A kanadai többségi tulajdonban lévő Rosia Montana Gold Corporation 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb ciántechnológiás külszíni aranybányáját, ahol 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni. Kedden a bukaresti kormány törvénytervezetet fogadott el a beruházóval kötendő új megállapodásról, amely növelné az állam részesedését a majdani haszonból, és nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítaná a verespataki beruházást.
