Szeptemberben a Brassói Táblabíróság jogerős ítéletben törvénysértőnek minősítette, hogy a Kovászna megyei Uzon község polgármesteri hivatalára Románia és az Európai Unió zászlaja mellé a székely zászlót is kitűzték.
Lázár Kiss Barna, Barót polgármestere a Székelyhon.ro-nak kifejtette, mindenképp élnek a fellebbezés jogával, és megtámadják a székely zászló, valamint a Városháza-felirat eltávolításáról szóló bírósági határozatokat, de sok reményt nem fűznek az ügyhöz, mert a jelek szerint a bíróságok egy sablon szerint járnak el, azaz az önkormányzatok ellen döntenek. Hozzátette: a lobogó és a felirat a jogerős ítélet megszületéséig a helyén marad. Egy alternatív megoldáson is gondolkodnak, hogy a hivatal a kedvezőtlen ítélet után se maradjon székely zászló nélkül.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke az újabb ítélet kapcsán hangsúlyozta, szerinte az államigazgatás szervei mellett az igazságszolgáltatás felfogásában is az ország területét ketté osztották: mind a szimbólumhasználat, mind a feliratok kapcsán Románia más területein törvényes az, ami Székelyföldön nem.
A megyei önkormányzat elnöke megismételte korábbi álláspontját, hogy sem a központi államigazgatás, sem a karhatalmi szervek, amint az igazságszolgáltatás sem irthatja ki a székelyekből a Székelyföld szeretetét, sem bírságokkal, sem ítéletekkel. Tamás Sándor egyetlen megoldásként azt látja, hogy a központi hatalom szintjén megszülessen egy olyan döntés, amely szabad szimbólumhasználatot biztosít a Székelyföldön, külön jogszabály révén – írta a Székelyhon.ro.
Tamás Sándor korábban etnikai feszültség szításával vádolta a prefektusi tisztséget 2012 májusa és 2013 januárja között betöltő, magyarellenességéről híres Codrin Munteanut és hivatali utódját, Dumitru Marinescut, amiért 55 pert indítottak háromszéki önkormányzatok, közösségek ellen, amelyekben a székelyek szimbólumait vagy anyanyelvhasználatát támadták.
A szervezők becslése szerint 120 ezren, a hatóságok állítása szerint 15 ezren vettek részt vasárnap a Székelyek Nagy Menetelésén, amelyen a résztvevők kinyilvánították: élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a Székelyek Nagy Menetelésének legfontosabb üzenete az, hogy Székelyföld és a székelyek léteznek. A magyar kormány a székelyeket és valamennyi határon túli magyart támogatja – tette hozzá.
Áttörést hozhat a Székelyek Nagy Menetelése
Jól sikerült akciónak tekinthető az október 27-ei Székelyek Nagy Menetelése rendezvény, és az önrendelkezés szempontjából is pozitív hozadékai lehetnek – állapította meg a Mensura Transylvanica erdélyi politikaelemző központ legfrissebb elemzésében. Többnyire visszhangtalan maradt az esemény a hétfői román sajtóban, az elvétve megjelent kommentárok többsége pedig kudarcnak állította be.
