A 2012-es szlovákiai előre hozott választásokat követően először mondhatnak véleményt északi szomszédunkban a Fico-kormányról a szombati megyei választásokon. A voksolás a kabinet működésének az értékelése mellett a felvidéki magyarság számára is mérföldkő lehet, mivel adott esetben egy jó szereplés révén erősödhet az érdekképviseletük a megyei önkormányzatokban, míg egy rossz szereplés hátrányosan érintené a közösséget.
Egyébként a voksoláson a megyefőnöki tisztség iránt 65-en, a megyei képviselői székek iránt pedig 2571-en érdeklődnek. A szavazásba több mint 4 millió választásra jogosult polgár kapcsolódhat be, közülük több ezren első alkalommal járulhatnak majd az urnák elé. Azokban a kerületekben, ahol a megyefőnök-jelöltek egyikének sem sikerül megszereznie az érvényes szavazatok több mint a felét, november 23-án megtartják a választások második fordulóját.
Szlovákia történetében negyedik alkalommal tartanak megyei választásokat. A négyévente sorra kerülő szavazás első alkalommal 2001-ben zajlott. Az idei voksolás közel 10 millió euróba kerül. 2009-ben a voksolást a Smer nyerte a Meciar-párttal szövetségben, de a jobbközép is viszonylag jól szerepelt. Az akkor még Magyar Koalíció Pártja néven szereplő alakulat 40, míg a Most-Híd 2 mandátumot szerzett a megyei testületekben. A mostani voksolás előtt a két alakulatnak sajnos nem sikerült teljes körű választási koalíciót kötni.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szerint az utóbbi évek, hónapok eseményei megmutatták, hogy a megyei választások komoly gazdasági és társadalmi kérdéseket is befolyásolnak. „Az elégtelen képviselet miatt lehetetlenült el az Ipoly-hidak elkészülte, kerültek nehéz helyzetbe oktatási intézményeink. Emellett a kórházak és a közutak sorsa, a határokon átnyúló együttműködés minősége is jórészt a megyéktől függ, s nagy hatása van a helyi közösségek jólétére és fennmaradására” – mutatott rá a szervezet.
A szavazásra jogosultaknak csupán 15,7 százaléka tartja nagyon fontosnak, 32,2 százaléka pedig valamennyire fontosak a megyei választásokat. Ez együtt közel 48 százaléknyi választót tesz ki. A választópolgárok 43,3 százaléka egyáltalán nem, vagy csak kicsit tartja fontosnak a megyei választásokat, 8,8 százaléknyian pedig bizonytalanok. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy szombaton nem lehet várni rekordaktivitást, ami egy az átlagnál magasabb magyar részvétel esetén az MKP és a Híd számára kedvező is lehet.
Egyébként a Magyar Közösség Pártja valamennyi közvélemény-kutató ügynökség szerint bejutott volna a parlamentbe, ha az elmúlt hetekben zajlottak volna a választások. Ezt igazolja a Polis Slovakia legfrissebb felmérése is, amely a szavazatok 5,3 százalékát nyerte volna el. A választásokat változatlanul az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) nyerte volna meg, a szavazatok 39 százalékával, így Ficóék számítanak a legfőbb esélyesnek is a megyei megmérettetésen is.
Utána hatalmas az űr, a második befutónak számító Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) csak 9,7 százaléknyi szavazatra számíthat. Harmadik a sorban az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OľaNO) 9,1 százaléknyi szavazattal. Negyedik befutó lenne a Most-Híd, amelyre a választók 8,5 százaléka voksolna, ötödik pedig a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Párt (SDKÚ-DS), amely a szavazatok 7,4 százalékát szerezte volna meg.
A megyei választásokon két magyar megyefőnökjelölt is indul, Berényi József, az MKP elnöke és Nagy József, a Most-Híd képviselője személyében. Mindketten ugyanabban a nagyszombati megyében pályáznak, amelynek része a tömbmagyar régiónak számító Csallóköz és Mátyusföld is. A voksolások történetében ugyan már többször is indult magyar jelölt egy-egy megyefőnöki poszt megszerzéséért, arra azonban még nem volt példa, hogy sikerült volna nyernie.
