Székelyföldön kell kezdődnie a párbeszédnek

Székelyföldi román politikusok is támogatták, hogy tisztázó közvita induljon az autonómia konkrét tartalmáról.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Bálványos Intézet által szervezett tanácskozáson részt vevő székelyföldi román politikusok is támogatták azt, hogy tisztázó közvita induljon az autonómia konkrét tartalmáról, egyebek közt a székelyföldi román kisebbség aggályairól.

Marius-Lucian Obreja liberális szenátor úgy vélekedett: az autonómia azért lett tabutéma Romániában, mert a politikusok szavazatszerző céllal használják különböző értelmezést tulajdonítva neki.

A kerekasztal magyar résztvevői kifejtették: a románok identitását kulturális autonómia védené, amennyiben Székelyföld területi autonómiát kapna.

Október 27-én a szervezők becslése szerint 120 ezren – a hatóságok állítása szerint 15 ezren – vettek részt a Székelyek nagy menetelése elnevezésű demonstráción, több mint 50 kilométeres összefüggő menetoszlopot alkotva egy székelyföldi országúton.

Jól sikerült akciónak tekinthető az október 27-ei rendezvény, és az önrendelkezés szempontjából is pozitív hozadékai lehetnek – állapította meg a Mensura Transylvanica erdélyi politikaelemző központ legfrissebb elemzésében. Többnyire visszhangtalan maradt az esemény a hétfői román sajtóban, az elvétve megjelent kommentárok többsége pedig kudarcnak állította be.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a Székelyek nagy menetelésének legfontosabb üzenete az, hogy Székelyföld és a székelyek léteznek. A magyar kormány a székelyeket és valamennyi határon túli magyart támogatja – tette hozzá.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke hangsúlyozta: azokkal a románokkal lehet és kell párbeszédet folytatni, akik nem homogén, egységes nemzetállamot akarnak. Szerinte a román politikai döntéshozók csak akkor lesznek hajlandók intézményes párbeszédre a magyar közösséggel, ha az erőt mutat és egységesen lép fel. Mint mondta, a közösségi akarat felmutatására jó példa volt a Székelyek nagy menetelése, s a magyar politikai erők akcióegységét a küszöbön álló választási évre is át kell menteni.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa úgy vélekedett, hogy a székelyföldi románok képviseletét többnyire olyanok sajátították ki, akiket Ceausescu küldött a nyolcvanas években elrománosítani a magyar többségű térséget. Mint mondta, velük nincs esély párbeszédet folytatni a magyarság autonómiaigényéről. Ugyanakkor üdvözölte, hogy Székelyföldön olyan román fiatalok is hallatják hangjukat, akik nyitottak a magyarsággal való párbeszédre.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arról beszélt, hogy a társadalmi párbeszéd legmagasabb intézményes fóruma a parlament, és nem lehet az autonómiát övező fogalomzavar mögé bújni a székelység autonómiakövetelése elől, mert a közösség törvénytervezetben pontosította, mit akar. Az SZNT elnöke emlékeztetett arra, hogy az autonómia-statútumot érdemi vita nélkül utasította el a bukaresti parlament, és a kormány sem méltatta válaszra a márciusi marosvásárhelyi tüntetésen elfogadott petíciót vagy a Székelyek nagy menetélésének kiáltványát.