Már a szerbek sem tagadják a magyarirtást

Az elmúlt évek munkája eredményeként már Belgrádban sem akarnak úgy tenni, mintha az 1944–45-ös vérengzések meg sem történtek volna.

Ezen az úton nem fordíthat vissza bennünket senki, de még sok feladatunk van – mondta a vajdasági tartományi képviselőház elnöki posztját is betöltő politikus a Megemlékezés a délvidéki magyar népirtás 69. évfordulóján című rendezvényen.

Pásztor István hangsúlyozta: a történteket nem lehet „visszanyomni” a feledés homályába, az elmúlt években olyan lépések történtek, amelyek a közbeszéd részévé tették az 1944–45-ös eseményeket.

A szerb közvéleményben jelentős változások következtek be – mutatott rá. Azt mondta, öt évvel ezelőtt nem volt olyan szerb politikus, akivel egy mondatot is lehetett volna váltani arról, mi történt 1944–45 telén. „Mára pedig oda jutottunk, hogy amit elképzelhetetlennek hittünk, az tavaly megtörtént” – tette hozzá Pásztor István.

A politikus úgy fogalmazott, hogy a magyar–szerb történész vegyes bizottság munkája, a szerb parlament deklarációja, a csúrogi emlékművek fölavatása, a két köztársasági elnök közös főhajtása olyan események, amelyek után nem lehet úgy tenni, mintha az 1944–45-ös események nem történtek volna meg.

2013 júniusában együtt emlékezett meg a második világháború alatt és után a délvidéki Csúrogon kivégzett ártatlan magyar és szerb áldozatokról a magyar és a szerb köztársasági elnök.

A régóta várt, történelmi léptékű eseményre ezrével érkeztek a régióból a magyarok és szerbek egyaránt.

Az idén biztos megszületik az a kormányrendelet, amely jogi értelemben is semmissé teszi a három délvidéki község magyarjainak kollektív bűnösségét kimondó közigazgatási döntést, amely több száz ember megkínzásához és megöléséhez vezetett – közölte Pásztor István, hangsúlyozva, folytatni kell a történész vegyes bizottság munkáját, ehhez megvannak az anyagi és személyi feltételek és a politikai akarat is.

Hamarosan el kell jutni odáig, hogy az első tömegsírokat fel lehessen tárni, meg lehessen határozni az ott eltemetettek személyazonosságát, és megadni nekik a végtisztességet – mondta a pártelnök.

Magyar Anna (Fidesz), a Csongrádi megyei közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy öt esztendeje még civil szervezetek szervezésében hajtottak fejet Szegeden az 1944–45-ös magyarellenes vérengzések áldozatai előtt, és mára eljött a hivatalos emlékezés ideje.

Emberi ésszel elgondolhatatlan, milyen kegyetlenségek történtek 69 éve. Azon kell dolgoznunk mindannyiunknak, hogy az ilyen események ne ismétlődhessenek meg – mondta a közgyűlési elnök.

1944–45 telén a Délvidékre bevonuló szerb csapatok bevezették a katonai közigazgatást, és több hónapos hadjáratot kezdtek a relatív többséget alkotó magyar polgári lakosság ellen: Újvidéken, Szabadkán, Zomborban és sok más magyarlakta helységben több tízezer embert gyilkoltak le, és földeltek el jeltelen tömegsírokban.

Mindmáig nem tudni pontosan, hány áldozata volt a bosszúhadjáratnak. Az egész Délvidékre vonatkozóan helyi dokumentumok alapján a szerbiai magyar kutatók leggyakrabban 15-20 ezerben adják meg a vérengzések magyar áldozatainak számát, más becslések szerint a halottak száma meghaladhatja a harmincezret.