Orbán: Április 6. egyszerre ünnep és jóvátétel

„Végre ismét közösen dönthetünk a nemzet jövőjéről” – hangsúlyozta Orbán Viktor Szabadkán.

A miniszterelnök beszédében kiemelte: akkor is Szabadkára látogatott volna, ha szombaton nem lenne Kosztolányi születésnapja. „A kultúránk mindig is összekötött bennünket, és valahányszor a Vajdaságba érkeztem, habár át kellett lépnem egy határt, mindig úgy érezhettem, otthon vagyok. Hálás vagyok ezért önöknek” – fogalmazott.

„Magyar vagyok, magyarul írok, és ennél nagyobb szerelmi vallomást nem tehetek a népemnek. Verseim mellé nem voltam hajlandó erkölcsi bizonyítványt is mellékelni” – idézte Kosztolányi Dezsőt a kormányfő. Orbán azt mondta, Kosztolányi nem vált rabjává egyik politikai nézetnek, eszmerendszernek sem, mert ő más rabja volt: a magyar nyelvé. „A magyarul gondolkodás egyszerre jelentette számára az eszmét és a politikát, tudta, hogy a szó és a szellem jogán minden porcikájával és leheletével egy közösséghez tartozik, amelynek tagjai itt és ott, mindenütt a világon, mintegy összeesküvésszerűen, magyarul beszélnek.”

„A magyarok szellemi kincse a más nyelvet beszélők számára szinte feltörhetetlen, de minél kevésbé vigyázunk a magukat magyarnak valló és magyarul beszélő emberekre, ez a kulcs egyre nehezebben fog forogni a zárban” – jelentette ki Orbán.

Elmondta, április 6-án „mi magyarok, függetlenül attól, hogy hol élünk, végre ismét közösen dönthetünk a nemzet jövőjéről. Ez egyszerre ünnep és jóvátétel, bocsánatkérés honfitársainktól, akiket elszakított, szétszórt a történelem, és megbántott az anyaország. [ ] Őszinte bocsánatkérés, hogy majdnem száz évet kellett várni arra, hogy megtaláljuk azt a megoldást, amely ismét képes a magyarokat egységes nemzetté kovácsolni. Bocsánatkérés, hogy majdnem száz évet kellett várnunk arra, hogy az anyaország alkotmányában rögzítsük a nemzet összetartozását. Talán ha többet tanulunk Kosztolányitól, gyorsabban megtaláljuk ezt az utat.”

Lovas Ildikó, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) kulturális megbízottja emlékeztetett arra, hogy 2010-ben Szabadka szoborállítási bizottsága nem engedélyezte, hogy az író születésének 125. évfordulója alkalmából felállítsanak egy mostanihoz hasonló emlékművet. „Mi Kosztolányi városa vagyunk. Mi vagyunk Kosztolányi városa” – fogalmazott.

Orbán Viktor pénteken metrót avatott Budapesten. A kelenföldi átadó ünnepségen hangsúlyozta, hogy a 2010-ben létrejött összefogásnak és egységnek köszönhető az, hogy elkészült a 4-es metró.

A miniszterelnök szerint Magyarország minden fontos gazdasági mutató alapján jobban teljesít az Európai Unió átlagánál. Orbán erről a Kossuth rádió 180 perc című műsorának adott interjúban beszélt pénteken, mérleget vonva kormánya teljesítményéről.

A kormányfő a Világgazdaságnak adott interjújában kiemelte, hogy Magyarország jelentőset lépett előre az energiafüggetlenség irányába.

A Kelet-Magyarország pénteki számában megjelent interjúban pedig arról beszélt a miniszterelnök a gazdasági válság kapcsán, hogy Magyarország példátlan összefogással küzdött meg a problémákkal és fogott össze a bajban.

A gimnazista című bronzszobrot a város szülöttének 129. születésnapja alkalmából adták át. Az alkotás annak a gimnáziumnak a közelében áll, amelyben az írófejedelem is tanult, és ahonnan engedetlenség miatt kirúgták. A szobor éppen azt a pillanatot ábrázolja, amikor Kosztolányi elhagyja az iskolát, mert úgy érzi, többre hivatott.

Az alkotást egy, a 17 éves Kosztolányi Dezsőről készült fotó alapján készítette Szarapka Tibor szabadkai művész. A mintegy két méter magas szobrot hat oszlop öleli körül. Kosztolányi Dezsőnek eddig csak egy mellszobra volt Szabadkán, ezzel szemben állították fel a mostani műalkotást. Az író nevét emellett több épület és intézmény is viseli az észak-bácskai városban.

A Kosztolányi-szobor felállítását az MNT kezdeményezte, a magyar kormány pedig jelentős összeggel támogatta. Az emlékpark kiépítése mintegy 6 millió dinárba (16,2 millió forint) került.

Szabados Róbert, a szabadkai zsidó hitközség elnöke – miután megbeszéléseket folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel Szabadkán – bejelentette, a magyar állam 100 millió forintig terjedő anyagi támogatást ad a szabadkai zsinagóga belső terének felújításához. Szabados elmondta, a zsinagóga külső részének felújítása folyamatban van, már csak az északi homlokzat felújítására kell anyagi támogatást szerezni. Orbán Viktor a tisztelet jeléül követ helyezett el a holokauszt szabadkai áldozatainak emlékművénél a zsinagóga udvarában.

A magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagógát 1902-ben adták át. Ez Európa második legnagyobb zsinagógája, csak a budapesti Dohány utcai zsinagóga előzi meg. Az 1970-es években bedőlt az egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azonban azóta is tart.

Orbán a nap folyamán részt vesz a Vajdasági Magyar Képtár megnyitó ünnepségén. A képtár – amely azoknak a magyar, illetve a magyar művészettörténethez jelentősen hozzájáruló művészeknek az alkotásait dolgozza fel és mutatja be, akik a mai Vajdaság területén születtek, alkottak vagy állították ki műveiket 1830 és 1930 között – kialakításához a magyar kormány 60 millió forinttal járult hozzá.

Szerbiával ma könnyű szót érteni, sokkal könnyebb, mint korábban – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a szabadkai Pannon RTV Szubjektív című interjúműsorában pénteken.

A miniszterelnök szerint ennek az az egyik oka, hogy a szerbek talán érzékelik a törekvést, hogy „nem ellenükben akarunk magyarok lenni, hanem a saját magunk érdekében és saját magunk kedvére”, másrészt szükségük is van a szerbeknek a magyarok támogatására. A Vajdasági Magyar Szövetséggel és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanáccsal való kapcsolatra vonatkozóan kiemelte, hogy „magyarok vagyunk, úgy esett, hogy ide húztak közénk egy határt, ezt elmozdítani nem tudjuk, ellenben nem akarunk úgy tenni, mintha ez elválaszthatna bennünket, vagy ha ez el is választott bennünket valamikor, nem akarjuk tudomásul venni, hogy ennek így kell lennie. Úgy akarunk csinálni, mintha nem lenne, és ezt úgy hívjuk, hogy határon átívelő nemzetegyesítés” – fogalmazott Orbán Viktor az interjúban.

Arra a kérdésre, hogy a külhoni magyarok szavazata inkább csak szimbolikus jelentőséggel bír-e, Orbán Viktor azt válaszolta, hogy ez lélektelen kalkuláció, és bár lehet benne igazság, de az az igazság csak matematikai természetű. „Itt azért egy nemzetegyesítési politika egyik fontos, talán döntő pillanatáról van szó” – mondta. Hozzátette: a kettős állampolgárság komoly dolog, nem játék. A mindenkori magyar államnak kötelessége megvédeni a magyar állampolgárokat, ez új helyzet a Kárpát-medencében – magyarázta a a miniszterelnök.

Hozzáfűzte: „a magyarok meghátrálásban és összehúzódzkodásban voltak hosszú évtizedeken keresztül. Mindenki más bátran kiállt a sajátjai mellett, csak a magyarok húzták be a fülüket-farkukat, nyilván érthető történeti okokból. És ha érthető okokból is, de nem helyeselhető módon, ezért ezt megváltoztattuk. Mi egy erős ország vagyunk, erős nemzet vagyunk. Az egyik legerősebb ország és legerősebb nemzet a Kárpát-medencében” – jelentette ki a miniszterelnök. „Nem színlelünk gyengeséget” – fűzte hozzá.

A Fidesz hétvégi nagygyűlésén részt vesz Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A meghívással kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette, hogy a vajdasági magyarság sikeres magyar közösség. A vajdaságiak „éppen most futottak egy sokak vagy talán mindenki várakozását felülmúló szép eredményt a választásokon”, ami azt bizonyítja, hogy „ez életerős közösség”. Pásztor István meghívásával kapcsolatban úgy fogalmazott: „vannak szóemberek és vannak tettemberek, Pásztor a tettemberek közé tartozik, sokat dolgozik, és ez a munka meghozza az eredményét”.

Elmondta még, hogy a választások előtt mindenképpen szeretett volna ellátogatni egy jelentős súlyt képviselő határon túli magyar városba, így esett a választás Szabadkára.