Az ország északkeleti térségének helyzetéről szólva a miniszterelnök úgy vélekedett, a nyugati és keleti régiók korábban is meglévő fejlődési különbségét erősítette a dualizmus és a trianoni országvesztés, emiatt a keleti területekről húzóerővel bíró gazdasági központoktól esett el az ország. Ezeket nehéz pótolni – folytatta –, de már nem állunk rosszul, Debrecen nagyon komoly, stabil fejlődési központ, a Miskolctól átvállalt 36 milliárd adósság után pedig a borsodi megyeszékhely is fellélegezhet és a saját lábára állhat.
Elmondta azt is, Nyíregyháza a mostani négy évet megelőzően is fejlődő térség volt, csak éppen ennek az „iszonyatos” árát hitelekkel fizette meg. Orbán Viktor hangsúlyozta, Északkelet-Magyarországon adottak azok a fejlődési-fejlesztési központok, amelyek munkahelyeket hoznak létre, iparosodnak és húzóerőt jelentenek a térség számára. A következő uniós ciklus fejlesztési forrásaiból a megyék és megyei jogú városok is jelentősebb összeg fölött rendelkezhetnek – tette hozzá a kormányfő.
Az elmúlt négy év komoly változásai hosszú távú érdekek mentén zajlottak, ami kényelmetlenséggel járt, de végül „egy új szerkezetű magyar gazdaságot és ahhoz illeszkedő politikai és alkotmányos rendszert alkottunk meg” – mondta Orbán Viktor a Kelet-Magyarországnak. A kormányfő szavai szerint a következő négy évben olyan döntéseket lehet és kell hozni, amelyek révén az ország és az emberek úgy érezhetik, hogy kicsit nyugodtabb helyzetben élhetik tovább a mindennapjaikat.
