Az EP megvédte a kormányfőt
Magyar Péter botránya ügyében garázdaság és rongálás miatt, több feljelentést követően, már aznap megindult a rendőrségi nyomozás. Az ügyet különlegessé tette Magyar Péter közjogi helyzete. A politikust ugyanis néhány nappal az Ötkertben történtek előtt választották európai parlamenti képviselővé. A 2024-es EP-választás magyarországi eredményét június 14-én hirdették ki, így az Európai Parlament későbbi álláspontja szerint Magyar a június 21-i események idején már EP-képviselőnek számított.
Polt Péter akkori legfőbb ügyész ezért 2024. szeptember 26-án az Európai Parlament elnökéhez fordult, és kezdeményezte Magyar mentelmi jogának felfüggesztését. Az indítvány alapja a kisebb értékre elkövetett lopás vétségének gyanúja volt. Az ügy ezután az Európai Parlament jogi bizottsága elé került. A folyamat csaknem egy évig tartott, Magyart 2025. június 24-én meg is hallgatták. A szakbizottság végül 2025. szeptember 23-án húsz igen, négy nem és nulla tartózkodás mellett fogadta el azt az álláspontot, amely a mentelmi jog fenntartását javasolta. Az Európai Parlament plenáris ülése 2025. október 7-én végül úgy határozott, hogy nem függeszti fel Magyar Péter mentelmi jogát.
A miniszterelnök korábban többször is arról beszélt, nem fog a mentelmi joga mögé bújni, ennek ellenére nem szólította fel az EP-képviselőket, hogy adják ki őt az ügyészségnek.
Ifjabb Lomnici Zoltán korábban lapunknak azt mondta, hogy a Magyar Péterrel szemben felmerült minősítés kisebb értékre elkövetett lopás lehet, amely vétségnek számít. Ennek büntetési tétele legfeljebb két év szabadságvesztés, de pénzbüntetés, közérdekű munka vagy felfüggesztett szabadságvesztés is kiszabható. Az alkotmányjogász szerint az ügy jellegére tekintettel a pénzbüntetés vagy más enyhébb szankció reálisabb, mint a letöltendő szabadságvesztés.
