A KNYF azt írta: a büntetőeljárásról szóló törvény 215. paragrafus ötödik bekezdésének „a” pontja ad lehetőséget a leplezett megfigyelésre, amelyet a mentelmi joggal védett személyekre vonatkozó külön eljárási szabályok sem zárnak ki.
A törvény 719. paragrafusának első bekezdése kizárólag a mentelmi joggal rendelkező személy gyanúsítását, a vele szemben történő kényszerintézkedés alkalmazását és a vádemelést tilalmazza a mentelmi jog felfüggesztését megelőzően
– tették hozzá. A KNYF válaszában hangsúlyozta: Papp Gábor ügyvéd esetében nem alkalmaztak leplezett eszközt, rejtett figyelés rá nem irányult. Közölték azt is, hogy miután az NVVH nyomozati elnökhelyettese 2026. szeptember 28-án (aznap reggel függesztette fel a parlament Seszták mentelmi jogát) 9 óra körül személyesen kézbesítette az eljárás átvételéről rendelkező határozatot, ezen időpontot követően a nyomozó ügyészek eljárási cselekményt nem végeztek az ügyben. A Központi Nyomozó Főügyészségnek nincsen tudomása arról, hogy a rejtett figyelés eredményéről végül milyen tartalmú irat született, és annak mi lett a sorsa – írta válaszában a KNYF szóvivője.
























