Többen belépnének az SZNT perébe

Breton és baszk szervezetek kérték csatlakozásukat a Székely Nemzeti Tanács által az EB ellen indított perhez.

SZN
2014. 08. 22. 22:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Erről Izsák Balázs, az SZNT elnöke számolt be péntek délután a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett, az erdélyi autonómiatörekvésekről szóló pódiumbeszélgetésen.

Izsák Balázs elmondta, a breton és a baszk szervezetek az SZNT képviselői oldalán avatkoznának be a perbe, amiként ezt korábban Magyarország és a székelyföldi Kovászna megye önkormányzata tette. Az alperes Európai Bizottság oldalán eddig Szlovákia, Görögország és Románia lépett be a perbe.

Az SZNT vezetői és partnereik a polgári kezdeményezés eszközével próbálják elérni, hogy az unió kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítené. Nem kezdhették azonban el az egymillió európai aláírás összegyűjtését, mert az EB úgy ítélte meg, a téma nem tartozik jogalkotási hatáskörébe. A kezdeményezők az EB elutasító határozatát támadták meg az EU luxemburgi bíróságán. A perbe belépő felek írásban fogalmazhatják meg álláspontjukat a vitatott kérdésről.

Izsák Balázs azt is elmondta, a 153 székelyföldi önkormányzat közül eddig 27 fogadott el autonómiapárti határozatot, amelyet a román kormány képviselői mellett az Európa Tanács és az Európai Unió illetékes szerveinek is eljuttattak. Az SZNT elnöke hozzátette, októberben ülésezik az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának a monitoring bizottsága, mely a székelyföldi autonómiapárti határozatok ügyét is napirendjére tűzte. Reményét fejezte ki, hogy addig legalább száz önkormányzati határozat lesz a bizottság asztalán.

Az SZNT elnöke vitatta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének, Kelemen Hunornak azt az álláspontját, hogy a jelenlegi román alkotmány keretei között semmilyen autonómiaforma elérésének nincsen realitása. Hozzátette, álláspontja szerint Székelyföld területi autonómiája nem Románia nemzetállami önmeghatározását, hanem annak csupán a nacionalista értelmezését sérti.

Azt is megemlítette, nem lehet alkotmányos akadálynak tekinteni, hogy az alaptörvény felsorolásában a régió közigazgatási egység nem szerepel. Arra hivatkozott, hogy valamennyi román párt szükségesnek tartja a régiók bevezetését, de azt sem tartaná bajnak, ha az egységes és autonóm Székelyföldet megyeként határoznák meg.

A pódiumbeszélgetésen Szilágyi Ferenc, a Partiumi Autonómia Tanács (PAT) alelnöke elmondta, a partiumi autonómiatörekvésekben kiindulási pontnak tekintik az SZNT dokumentumait. Hozzátette, a Partiumban jelenleg a regionális tudat felélesztését tekintik a legfontosabb feladatuknak. Szeptemberben hirdetik ki annak a pályázatnak az eredményeit, amelyet a Partium szimbólumainak a megalkotására írtak ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.