Közel az autóhitelek forintosítása, az észak-erdélyi autópályára viszont még várni kell

A közel kétszázezer autó- és személyi devizahitel kivezetésével kapcsolatban már elkészült a kormányzati döntés.

„Olyan gazdasági mixet raktunk össze, amely a német adófizetők pénze nélkül is alkalmas a hiteleink finanszírozására” – mondta csütörtök délelőtt a Tusványoson Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, arról beszélve: 2010-ben Magyarország csőd előtt álló ország volt, Görögországgal együtt emlegették, de azóta visszafizettük az IMF 7 milliárd eurós hitelét, és az Európai Bizottságtól felvett több mint 5,5 milliárdból 4 milliárdot törlesztettünk eddig. Működnek a reformok, növekedési pályán vagyunk és idén már nem kellett kimennünk a hitelpiacra kölcsönért. A tárcavezető szerint most a közel kétszázezer autó- és személyi devizahitelek kivezetése, vagyis forinthitellé konvertálása van soron, és ezzel kapcsolatban már elkészült a kormányzati döntés.

Mint ismert, két nappal ezelőtt a Magyar Nemzeti Bank alelnökjelöltj,, Nagy Márton beszélt arról, hogy az MNB kész arra, hogy a devizaalapú autóhitelesek megsegítésére programot indítson, erre mintegy 1,1 milliárd eurót szánna az intézmény.

A Magyar Nemzet július 18-án arról számolt be, hogy úgy tűnik, teljes jogi zűrzavar kerekedett az autóhitelezéssel foglalkozó pénzintézetek általános szerződési feltételei körül, miután a Kúria a közelmúltban huszonnégy pontban érvénytelenítette a Lombard Lízing Zrt. szerződéses kikötéseit. Kiderült ugyanis, hogy amit immár jogerős ítélet tilt meg a német tulajdonú Lombardnak, az egyelőre nem vonatkozik a többi társaságra. Márpedig a Lombard-perben tisztességtelennek nyilvánított pontok közül több kikötést ma is alkalmaznak más pénzintézetek.

A csütörtöki Magyar Nemzet arról ír, hogy egyelőre nem változtatnak szerződéses feltételeiken az autóhitelezők.

Lapunk kérdésére, hogy mikor utazhatunk Tusnádfürdőre az észak-erdélyi autópályán, a miniszter azt válaszolta, ez a román hatóságok döntésén múlik [a román hatóságok első tervei szerint 2012-re el kellett volna készülnie, de egy 55 kilométeres szakasz befejezése után a munkálatok leálltak – a szerk.], Magyarország a maga részéről minden tárgyaláson felveti a sztráda folytatásának kérdését.

Csütörtökre jutott egy bejelentés is: Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár egy rögtönzött sajtótájékoztatón közölte, hogy keddi ülésén a kormány külhoni magyar közösségek megtartását, erősítését célzó projektek támogatásáról döntött több mint 2 milliárd forint értékben.

Délután Háború és béke között – A hidegháború peremén címmel tartott érdekes előadást többek között Martonyi János korábbi külügyminiszter és Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke.

Bár a bukaresti politikusok bojkottálják a rendezvényt, a román értelmiség egy része pótolja őket – ebben a panelben például Cristian Parvulescu politológus, egyetemi tanár mondta el gondolatait. Véleménye szerint a világban geopolitikai krízis van, amely rendszerkrízisből adódik – a hidegháború győztesei elveszítették az egyensúlyt. Szerinte Oroszország nem fogja megtámadni Romániát, de a román–orosz viszony befagyott, elsősorban a volt elnök, Traian Basescu oroszellenes kijelentéseinek következtében. A harc szerinte most Moldáviáért zajlik, és a helyzetet bonyolítja, hogy az ország EU-párti lakosságának egy része elment „epret szedni” Nyugat-Európába, így egy esetleges népszavazáson győzhetnek az oroszbarát erők. A román gondolkodó szerint a nemzetállami eszme helyett Romániának is meg meg kell próbálnia felépíteni egy olyan erős államot, mely az állampolgárai által alkotott közösségekre épül, és nem egy elvont nemzeti eszmére. A nemzetállamok Európája helyett közösségek Európájára van szükség, ellenkező esetben Európa is összeomlik – jegyezte meg.

Martonyi János szerint az ukrajnai válság megoldására megegyezési kényszer kezd kialakulni a régióban, és az elmúlt napok eseményei megmutatták, hogy délkelet-európai irányból. A mostani nemzetállamoknak el kell tudniuk fogadni a területükön élő közösségeket, és akkor sokkal stabilabb új állam jön létre – fejtette ki a volt külügyminiszter.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője úgy véli, befagyott konfliktus várható Ukrajnában. Ez egyik félnek sem jó megoldás: Ukrajna nem fog csatlakozni belátható időn belül az Európai Unióhoz, de a szakadár megyék sem Oroszországhoz – fejtette ki.