Átmeneti összezördülés Belgráddal

A szakértő szerint a menekültkérdésben a tranzitországok egy székfoglalós játékot játszanak.

Szerbia nem fogadta jól a magyar kerítés megépítésének tervét, mivel ez akadályozta a migránsok minél gyorsabb továbbutaztatását – emlékeztetett a néhány hete kialakult feszültségre Pandur József külpolitikai szakértő, volt belgrádi és szarajevói nagykövet. Hozzátette: ehhez az is hozzájárult, hogy Aleksandar Vucic miniszterelnök állítása szerint a sajtóból értesült a kerítésépítés tervéről. – Ha ez így történt, az mindenképpen hiba a magyar diplomácia részéről. Ezt előre jelezni kellett volna a szerbek felé – fogalmazott lapunknak az egykori diplomata. Vucic többször is meglehetősen kemény szavakkal bírálta a kerítés megépítését. Pandur ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy Belgrád elég gyorsan reagált a szeptember 15-ével életbe lépő új magyar lépésekre, a szerb–magyar határzárra, és a hozzájuk érkező migránsokat pár nappal később már Horvátországra engedték rá.

Ez komoly konfliktust is generált a szerb–horvát viszonyban, mivel Horvátország lezárta Szerbia felé a határátkelőket, ami komoly zavart okozott a személy-, illetve teherforgalomban. – Belgrád és Budapest viszonylag gyorsan egymásra talált Zágráb bírálatában, hiszen Magyarország meg azt nem vette jó néven, hogy a horvátok a Szerbia felől hozzájuk érkező migránsok nagy részétől a magyar határon való áttolásukkal szabadulnak meg – hangsúlyozta a szakértő. Ezt támasztja alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi nyilatkozata is. A tárcavezető Zentán tárgyalt a szerb miniszterelnökkel, s a megbeszélés után azt mondta, a két ország egy cipőben jár, hiszen ugyanazok az európai uniós tagországok, Görögország, valamint Horvátország okoz jelentős nehézségeket a migrációs válsággal kapcsolatban mindkét államnak.

Pandur József szerint a menekültkérdésben a tranzitországok (Görögország, Macedónia, Szerbia, Horvátország, Magyarország) egy székfoglalós játékot játszanak. – Ha elhallgat a zene, vagyis a nyugat-európai országok, elsősorban Németország bejelenti, nem fogad több migránst, akinek nem jut szék, annál nagyon sok migráns fog hosszú időre ott maradni. Ezt senki nem szeretné és mindenki érzi, hogy a zene utolsó taktusai szólnak – mondta a volt nagykövet.

A menekültválságra Szerbia az EU-csatlakozási törekvések, valamint a szerb közvélemény hozzáállása miatt másként reagált, mint Magyarország, nyomatékosította a külpolitikai szakértő. Szerbia is, mint az összes tranzitország, a menekülthullám útvonalán Görögországtól Horvátországig, illetve Magyarországig abban érdekelt, hogy mielőbb megszabaduljon a migránsoktól. Ezért Belgrád szervezetten utaztatta a Macedónia felől belépő migránsokat először a magyar, majd annak lezárását követően a horvát határra. Pandur József ugyanakkor kiemelte: szerb részről egy meglehetősen taktikus kommunikáció is párosult a lépésekhez, a belgrádi vezetők a miniszterelnökkel az élen hangoztatták a migránsokkal szembeni megértésüket, szimpátiájukat, mint ahogy ezt az EU – melynek tagjai szeretnének lenni – értékei megkívánják.