Csak ötlet még az erdélyi magyar kórház

Közel fél év múltán sincs előrelépés az ügyben – tudta meg a Magyar Nemzet.

A kórház építésének tervéről júniusban elsőként írt a Magyar Nemzet. Zombor Gábor korábbi egészségügyért felelős államtitkár akkor úgy nyilatkozott, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslata nyomán kezdték meg a kormányzati tervek kidolgozását a kórház építéséről, több helyszínt is vizsgálnak. Lapunk információi szerint Csíkszereda, Marosvásárhely és Nagyvárad is felvetődött mint lehetséges helyszín. Szerettük volna megtudni, hogy az elmúlt fél év során mennyit haladt előre az ügy, de mint kiderült, azóta is egy helyben toporognak. A tervezett erdélyi kórházzal kapcsolatban Rétvári Bence államtitkár még júniusban Kiss László MSZP-s országgyűlési képviselő részleteket firtató kérdésére úgy válaszolt: a magyar állam támogatásával létesülő romániai kórház terve már évekkel ezelőtt is felvetődött, de egyelőre csupán az előkészítése zajlik. A projekt összetettsége miatt azonban szerinte részletes elemzésekre és megvalósíthatósági tanulmányra is szükség van.

A tanulmányról, illetve a készülő elemzésekről viszont Rétvári Bence fél évvel később már egyetlen szót sem ejtett. A napokban szintén Kiss Lászlónak írt válaszában már csak azt közölte, hogy mivel a projekt megalapozása során számos szempontot kell mérlegelni, az előkészítési munka további időt igényel.
Lapunknak Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője úgy nyilatkozott, ő sem tud arról, hogy nyár óta történt volna előrelépés az ügyben, legalábbis – mint mondta – vele nem egyeztettek. Kifejtette, Tusványoson elmondta a véleményét az ügyben. Szerinte sajnálatos tény, hogy a romániai magyar orvosok és ápolók elhagyják az ottani kórházakat annak ellenére, hogy tényleg nagy szükség volna rájuk. Mint mondta, fontos volna a szakmai, stratégiai egyeztetés, ugyanis az erdélyi kórház helyszíneként korábban esélyesnek mondott Marosvásárhely szerinte elhibázott döntés volna. Tar Gyöngyi úgy véli, a Székelyföldön több olyan város is van, ahol az orvoshiány miatt sokkal nagyobb szükség lenne olyan kórházra, ahol magas színvonalú ellátást kaphatnának a magyar betegek. – Sajnálatos, hogy úgy tűnik, mintha az erdélyiek egymás torkának estek volna a kórház miatt, pedig a valóságban erről nincs szó – szögezte le Tar Gyöngyi.

Kerestük a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is, szerettük volna megtudni, hogy milyen előrelépésről tudnak az ügyben, vannak-e információik az egyeztetésekről. Kérdéseinkre azonban pontos válasz nem érkezett, mint írták, az RMDSZ eddig is támogatta, és ezentúl is támogatni fogja a magyar kormány intézményalapítási törekvéseit. – Ezek a kezdeményezések hathatósan hozzájárulnak a határon túl élő magyar közösségek megmaradásához és fejlődéséhez – írták. Az intézményre leginkább azért volna szükség, mert – ahogy arról a korábbi egészségügyi államtitkár is tájékoztatott – gyakran előfordul, hogy az erdélyiek nem a román, hanem a magyar egészségügyi ellátást veszik igénybe, ami viszont nem túl szabályos. A jelenség okát Zombor Gábor lapunknak korábban azzal magyarázta, hogy a határon túl már alig maradt magyarul beszélő orvos és ápoló, ezért az ottani magyar betegek sokszor nem is tudják magukat megértetni a szakemberekkel.

Az államtitkárság tervei szerint az egészségbiztosítási kassza év végi maradványából történik majd kórházi adósságrendezés, de mértéke nem éri majd el a korábbit – erről az egészségügyért felelős államtitkár beszélt egy háttérbeszélgetésen tegnap Budapesten. Ónodi-Szűcs Zoltán jelezte, néhány intézmény annak ellenére nem fizeti ki a tartozásait, hogy van készpénze. Azért nem – mondta –, mert a konszolidációból az egyes kórházakra jutó összeg a tartozás nagyságától függött. Szerinte ezért a tényleges adósság megismeréséhez le kellene vonni a készpénzállományt.

Beszélt arról is, hogy a Merényi Gusztáv Kórház vizsgálati jelentése az államtitkárságon véleményezés alatt van, és jó döntés volt a főigazgató részéről, hogy addig szünetelteti a pszichiátriai osztály működését, amíg a felújítási munkálatokat be nem fejezik. A személycserékkel kapcsolatban elmondta, január 1-jéig kell dönteni arról, hogy Paller Judit megbízott országos tiszti főorvos helyett ki irányítja majd az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt (OTH), míg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) élén helyettesítéssel oldották meg a főigazgatói feladatok ellátását. Az új budapesti kórházról annyit árult el, hogy Budán lesz. (MTI)