A tavaly június végén Somorjára bejegyzett szervezet mögött álló személyeket egy emberként keresi az ottani magyar sajtónak a Magyar Közösség Pártjától (MKP) más-más távolságra álló része, a szlovák belügyi tárca nyilvántartása csak annyit mond, a Libertate speciális célú civil szerveződés. A Duna-menti kisvárost igencsak megbolygatta az érkező 220 milliós támogatás híre, egymásnak ellentmondó találgatásokkal lehet találkozni. Tény, hogy a szervezet irodája nyitásra készen áll. A Libertate nevénél azonban beszédesebb az anyagi támogatás megítélésének időzítése és az összeg nagyságrendje. Somorjaiakkal beszélgetve többen is emlegették az MKP-hoz szorosan köthető, Galántára bejegyzett Főnix Polgári Társulást. Utóbbi szervezetnek tavaly januárban ítélt meg a magyar kormány 200 millió forintot, a Libertatéhoz nagyon hasonló címszó, „anyanyelvi oktatást erősítő kulturális rendezvénysorozat” alatt. Akkor még Berényi József volt az MKP elnöke, de jött a váltás, 2016. június 11-én Menyhárt József vette át a parlamenten kívüli, így sok forrástól eleső magyar párt vezetését.
És tizenkilenc napra rá már élt a Libertate. Az időzítésnek duplán is van jelentősége. A Főnix három hónappal a parlamenti választás előtt kapott pénzt, idén ősszel pedig megyei választás lesz, ahol az MKP-nak életbevágóan fontosak a pozíciók, ha már harmadszor is kimaradt a törvényhozásból. A két szervezet abban biztosan hasonlít, hogy titkolóznak, a Főnix vezetője az Új Szó pozsonyi napilap munkatársait múlt ősszel azzal hessegette el, hogy semmi közük hozzá, mire ment a pénz. Csak hab a tortán, hogy a Főnix elszámolási problémái miatt hatósági vizsgálat indult. Az átláthatóságot már akkor is nehezítette, hogy a Főnixszel kötött támogatási szerződésnek titoktartási klauzulája is volt.
A 220 millió forint a Szlovákiába irányuló magyar támogatások tortájában tekintélyes szeletet képvisel, ezért lapunk azzal kereste meg az MKP-t, hogy a most megítélt támogatás magas összege okán biztos, hogy ismerik a részleteket. Kiderült, nem tudják, mi szerepelt a pályázati anyagban, nem voltak sem véleményezési, sem döntéshozói szerepben. Ám az azért árulkodó, hogy hozzátették, a pályázatok értékelése után a Miniszterelnökség értesítette őket a támogatott pályázatokról. (A decemberi támogatási körben csak egyetlen Felvidéket érintő pályázat volt.) Az MKP egyúttal közölte, nem zárkózik el a Libertatéval való együttműködéstől. Lapunk megkereste a Miniszterelnökséget is az ügyben, de mindeddig nem érkezett válasz.
Egy, a somorjai magyar közéletet jól ismerő helyi forrásunk szerint a csallóközi magyar közösséget több törésvonal is megosztja, egyrészt a magatehetetlen, céltalan magatartású MKP
és az erősödő, pénzpárti
Most–Híd etnikai vegyes párt, valamint az ezek közötti kényszerű választás. Emellett a lélekszámban csökkenő, elbizonytalanodó kisebbségi közösség egy egyre inkább regionális öntudatú felső-csallóközi szlováksággal is szembetalálja magát. Szerinte azonban két dolgot mindenképpen le kell szögezni. Egyrészt üdvözlendő az a komoly felelősségvállalás, amely a magyar kormány részéről megnyilvánul a Kárpát-medencei közösségek erkölcsi és anyagi támogatása terén. Hogy ne menjünk messzebbre, a somorjai Árpád-kori templom felújítását is hathatósan támogatta a Fidesz-kabinet. Másrészt viszont a kisebbségi magyar lobbicsoportok hamis képet közvetítenek Budapestnek a helyi közösségek helyzetéről, ezért a megítélt pénzek nem jól hasznosulnak, a támogatásnak „kevés látszatja van” – mondta forrásunk.
A felvidéki magyar közéletben a másik, hasonlóan nagy hullámokat vető ügy az egyik gútai általános iskolának a nagyobbikba való beolvasztása. A nagyrészt magyarok lakta kisvárosban január 30-án döntött úgy néhány MKP-s és független honatya, valamint a szintén MKP-s polgármester, hogy szeptemberre egy tető alá szervezik a két intézményt, bevallva-bevallatlanul felborítva az etnikai arányokat. Az MKP vezetése hiába intette a helyieket, hogy nem ért egyet a lépéssel, a helyi akarat erősebb volt, az aláírásgyűjtés sem segített. Tegnapra azonban fordult a kocka, Horváth Árpád polgármester bejelentette, megvétózza a nemrég saját maga által is támogatott határozatot az iskola-összevonásról.
Egy, az ügyre rálátó, névtelenséget kérő felvidéki forrásunk azt mondta lapunknak, Semjén Zsolt telefonhívása sejthető a háttérben, a miniszterelnök-helyettes „szólt rá” az MKP-ra, hogy nem hagyhatják az iskolabezárást, mert az presztízsveszteség volna a határon túli magyar közösségek megmaradását szívén viselő magyar kormány számára. Az MKP-hoz közel álló Felvidék.ma hírportál persze a közakarat győzelmeként tálalta a határozat visszavonását. Horváth Árpád a portálnak azt nyilatkozta, „a gútai gyerekekről, a gútai magyar iskolaügy jövőjéről van szó”. Pedig január végén, a szülői tüntetéssel színesített testületi ülésen ugyanezekkel az érvekkel igyekezett alátámasztani az alapiskolák összevonását.
