Durva ukránosítás Kárpátalján

Aggódik az ukránosító törekvések miatt a KMKSZ, Porosenko elnökhöz fordultak a beregszászi képviselők.

Stier Gábor
2017. 05. 22. 4:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A KMKSZ még legutóbbi tisztújító ülésén fogadott el nyilatkozatot, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy „a nyelvhasználattal, anyanyelvű oktatással, médiával és az állampolgársággal kapcsolatos jogok szűkítése ellentmond Ukrajna alkotmányának és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak, mindamellett jelentős visszalépést jelentenének a nemzeti kisebbségek jogérvényesítése terén, súlyosan megsértve az Ukrajna alkotmányában rögzített alapjogokat és a szomszédos államokkal megkötött alapszerződésekben foglaltakat”. A KMKSZ közgyűlése felhívta az illetékesek figyelmét, hogy az anyanyelvi oktatás és a szabad nyelvhasználat biztosítása alkotmányos kötelesség, ezért maradéktalanul biztosítani kell a nemzetiségi kisebbségek számára is.

Az alkotmány 10. és 53. cikkelyének és az ország nemzetközi kötelezettségeinek megsértésére hivatkoznak a beregszászi járási képviselők is. Mint az ukrán sajtónak nyilatkozva Fedor Gyula képviselő kifejtette, a tervezet gyakorlatilag kiszorítja a magyar nyelvet az általános iskolából, ami megengedhetetlen, amikor a beregszászi járás lakóinak 76 százaléka magyar. Egy sor tervezett hasonló intézkedés pedig oda vezet, hogy a magyar nyelv használata lényegében csak papíron marad fenn, mint lehetőség. Hasonló véleményt fogalmaz meg a Politnavigator nevű portálnak Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese is. Kifejtette, hogy a magyaroknak Ukrajnában lényegében már van autonómiájuk, csak nem annak nevezik. Vannak saját iskoláik, óvodáik és felsőoktatási intézményeik is. A jelenlegi ukrán törvények biztosítják az anyanyelv használatát, s ennek a lehetőségét a jövőben is szeretnék megőrizni. Egyes politikai erők azonban szembe menve az alkotmánnyal szűkíteni akarják ezeket a kisebbségi jogokat.

A helyi magyar képviselők úgy látják, a Porosenko által meghirdetett decentralizáció a valóságban nem működik, s az országban egyelőre ezt inkább csak deklarálják, semmint a gyakorlatban megvalósítanák. „A helyi önkormányzatok szegények, mint a templom egere, így teljes munkát nem is tudnak végezni. Sokszor még a fizetésekre sincs pénzük, s mindez azért, mert minden központosított, s a helyi hatalom anyagilag kiszolgáltatott, gyenge” – magyarázza a portálnak Sin József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke. Vas Ottó képviselő ezt alátámasztva megjegyzi, hogy helyben szinte már semmire nem jut pénz, s pozitív példaként a magyarországi gyakorlatot említi, ahol a kisebbségek megalakíthatták saját önkormányzatukat. Így Komlón a helyi ukrán közösség például nyugodtan tervezhet, hiszen számíthat az állam segítségére is.

A fentiekkel összhangban nehéznek látja a helyzetet lapunknak nyilatkozva Brenzovics László is, aki szerint egyelőre nem látszanak azok a folyamatok, amelyek lehetővé tennék, hogy Ukrajna kikerüljön a jelenleg rendkívül mély gazdasági, politikai válságból. A KMKSZ elnöke utalt arra, hogy ez rányomja a bélyegét a kárpátaljai magyarság helyzetére is. Az életszínvonal rendkívüli módon csökkent, a lakosság elvándorlása erősödött, s a hangulatot tovább rontják a kisebbségek jogait jelentősen szűkítő tervek. A nacionalisták ráadásul az anyaország manapság egész Kárpátaljának sokat jelentő támogatását sem nézik jó szemmel. „Magyarország az elmúlt évtizedekben nagyon sok gesztust tett Ukrajnának, s ez nem mindig talált viszonzásra” – jegyzi meg ennek kapcsán Brenzovics László.  

Ha ez a nacionalista ámokfutás egy soknemzetiségű országban sikerrel jár, az magának az országnak a végét is jelentheti, addig azonban az olyan kisebbségek szenvednek, mint például a magyar, amely az olyan járásokban, mint a beregszászi anyanyelvén kommunikál, őrzi hagyományait, s informálisan még a kettős állampolgárság Orbán Viktor által megnyitott lehetőségének is örül. Egyre inkább az anyaországra számít, hiszen Kijev manapság nem nagyon tud normális életminőséget biztosítani. S ha ehhez még tovább szűkülnek az elmúlt években folyamatosan visszaszoruló kisebbségi jogok, a kulturális autonómia is megszűnik, akkor az a közösség végét jelentheti.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.