A KMKSZ még legutóbbi tisztújító ülésén fogadott el nyilatkozatot, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy „a nyelvhasználattal, anyanyelvű oktatással, médiával és az állampolgársággal kapcsolatos jogok szűkítése ellentmond Ukrajna alkotmányának és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak, mindamellett jelentős visszalépést jelentenének a nemzeti kisebbségek jogérvényesítése terén, súlyosan megsértve az Ukrajna alkotmányában rögzített alapjogokat és a szomszédos államokkal megkötött alapszerződésekben foglaltakat”. A KMKSZ közgyűlése felhívta az illetékesek figyelmét, hogy az anyanyelvi oktatás és a szabad nyelvhasználat biztosítása alkotmányos kötelesség, ezért maradéktalanul biztosítani kell a nemzetiségi kisebbségek számára is.
Az alkotmány 10. és 53. cikkelyének és az ország nemzetközi kötelezettségeinek megsértésére hivatkoznak a beregszászi járási képviselők is. Mint az ukrán sajtónak nyilatkozva Fedor Gyula képviselő kifejtette, a tervezet gyakorlatilag kiszorítja a magyar nyelvet az általános iskolából, ami megengedhetetlen, amikor a beregszászi járás lakóinak 76 százaléka magyar. Egy sor tervezett hasonló intézkedés pedig oda vezet, hogy a magyar nyelv használata lényegében csak papíron marad fenn, mint lehetőség. Hasonló véleményt fogalmaz meg a Politnavigator nevű portálnak Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese is. Kifejtette, hogy a magyaroknak Ukrajnában lényegében már van autonómiájuk, csak nem annak nevezik. Vannak saját iskoláik, óvodáik és felsőoktatási intézményeik is. A jelenlegi ukrán törvények biztosítják az anyanyelv használatát, s ennek a lehetőségét a jövőben is szeretnék megőrizni. Egyes politikai erők azonban szembe menve az alkotmánnyal szűkíteni akarják ezeket a kisebbségi jogokat.
A helyi magyar képviselők úgy látják, a Porosenko által meghirdetett decentralizáció a valóságban nem működik, s az országban egyelőre ezt inkább csak deklarálják, semmint a gyakorlatban megvalósítanák. „A helyi önkormányzatok szegények, mint a templom egere, így teljes munkát nem is tudnak végezni. Sokszor még a fizetésekre sincs pénzük, s mindez azért, mert minden központosított, s a helyi hatalom anyagilag kiszolgáltatott, gyenge” – magyarázza a portálnak Sin József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke. Vas Ottó képviselő ezt alátámasztva megjegyzi, hogy helyben szinte már semmire nem jut pénz, s pozitív példaként a magyarországi gyakorlatot említi, ahol a kisebbségek megalakíthatták saját önkormányzatukat. Így Komlón a helyi ukrán közösség például nyugodtan tervezhet, hiszen számíthat az állam segítségére is.
A fentiekkel összhangban nehéznek látja a helyzetet lapunknak nyilatkozva Brenzovics László is, aki szerint egyelőre nem látszanak azok a folyamatok, amelyek lehetővé tennék, hogy Ukrajna kikerüljön a jelenleg rendkívül mély gazdasági, politikai válságból. A KMKSZ elnöke utalt arra, hogy ez rányomja a bélyegét a kárpátaljai magyarság helyzetére is. Az életszínvonal rendkívüli módon csökkent, a lakosság elvándorlása erősödött, s a hangulatot tovább rontják a kisebbségek jogait jelentősen szűkítő tervek. A nacionalisták ráadásul az anyaország manapság egész Kárpátaljának sokat jelentő támogatását sem nézik jó szemmel. „Magyarország az elmúlt évtizedekben nagyon sok gesztust tett Ukrajnának, s ez nem mindig talált viszonzásra” – jegyzi meg ennek kapcsán Brenzovics László.
Ha ez a nacionalista ámokfutás egy soknemzetiségű országban sikerrel jár, az magának az országnak a végét is jelentheti, addig azonban az olyan kisebbségek szenvednek, mint például a magyar, amely az olyan járásokban, mint a beregszászi anyanyelvén kommunikál, őrzi hagyományait, s informálisan még a kettős állampolgárság Orbán Viktor által megnyitott lehetőségének is örül. Egyre inkább az anyaországra számít, hiszen Kijev manapság nem nagyon tud normális életminőséget biztosítani. S ha ehhez még tovább szűkülnek az elmúlt években folyamatosan visszaszoruló kisebbségi jogok, a kulturális autonómia is megszűnik, akkor az a közösség végét jelentheti.
