Nem sok realitása van Murádin János Kristóf történész szerint annak, hogy belátható időn belül közeledjék magyaroknak és románoknak Trianonhoz, illetve a román egyesüléshez való viszonyulása. A kolozsvári szakértő úgy véli, ezeknek a történelmi momentumoknak a megítélésén azért nehéz változtatni, mivel mindkét nép esetében beleivódtak a nemzeti öntudatba: Trianon kérdésköre magyar, a nagy egyesülés témaköre pedig román szempontból egyaránt az identitás részét alkotja.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusát annak apropóján faggattuk, hogy az elmúlt időszakban heves pengeváltás alakult ki magyar és román kormányzati illetékesek között a trianoni évfordulóval kapcsolatban. Bukarestet rendkívül érzékenyen érintette Lázár János kancelláriaminiszternek a nemzeti összetartozás napján elhangzott kijelentése, miszerint itt az ideje, hogy Magyarország szomszédai, Európa vezetői kimondják, elismerjék és politikájuk igazodási pontjává tegyék, hogy a magyar nemzet Trianonnak áldozata, nem pedig előidézője. Noha Lázár János leszögezte, a magyarok nem akarnak határrevíziót, a román külügyi tárca provokációnak nevezte szavait, sőt Bukarest szerint a budapesti hivatalosságok kétségbe vonják a világháborúk után Európában kialakult jogrendet. Murádin János Kristóf szerint ezek a nyilatkozatháborúk mindkét félnek rosszat tesznek. A kolozsvári történész a Magyar Nemzetnek elmondta, a december 1-jei román nemzeti ünnepet és a magyarság számára szomorú trianoni dátumot, az érzékenységet egyformán tiszteletben kellene tartania mindkét félnek.
– A román fél negatívuma, hogy a politikum gerjeszti a feszültséget, holott az egyszerű román ember pontosan tudja, nem várható el a magyaroktól a nagy egyesülés megünneplése, hiszen mégiscsak az éppen bekövetkezett tragédiát jelenti számukra. De a magyar félnek is tanulnia kellene abból, hogy a román érzékenységet nem szabad fölösleges politikai nyilatkozatokkal sérteni, bántani. Nyitni kellene a románok felé, előtérbe helyezve a partneri kapcsolatokat, hosszú távon kellene gondolkodni – jelentette ki lapunknak a Sapientia adjunktusa. Fölvetettük, mire számíthatunk 2018-ban, amikor Románia Erdély és a Román Királyság egyesülésének centenáriumát ünnepli, és 2020-ban lesz a trianoni békediktátum aláírásának százéves évfordulója. Murádin János Kristóf szerint ha mindkét fél tiszteletben tartaná a másik érzékenységét, a politikum pedig megpróbálna regionális, közép-európai centenáriumi megemlékezéssorozatot tartani, akkor hosszú távon közelíteni lehetne az álláspontokat. – A trianoni kérdéskörnek nem elszakító, hanem összekötő tényezőnek kellene lennie, hiszen ez ugyanúgy a magyarság, mint a románság története. Nagyon fontos az interpretációk közelítése, és erre tökéletes alkalom volna a 2018–2020 közötti, többéves megemlékezéssorozat. A románok nem jó évfordulóhoz kötik az egyesülés centenáriumát, mivel a mai Románia létrejötte folyamat volt, amelynek az 1918. december 1-jei gyulafehérvári nagygyűlés az első lépcsője. Ettől függetlenül az általuk ünnepelt centenáriumnak arról kellene szólnia, hogy ne a régi sebeknek a föltépését, hanem a megbékélést keresse a két nép; végre itt volna az alkalom egy pozitívabb, nem pedig egy feszültséggeneráló üzenet továbbítására – véli Murádin János Kristóf. A történész elmondta, a szakmában sincs kompromisszum, és bár évtizedek óta működik román–magyar történész-vegyesbizottság, még mindig két párhuzamos történetírás zajlik. Szerinte fontos lenne egy közös, kompromisszumos történelemképet kialakítani, mert ha a jövő nemzedékei nem egységesen oktatott történelemszemlélet alapján sajátítják el a múlt ismeretét, akkor a száz éve tartó vita folytatódik a magyar és román történészgenerációk között.
