Az orosz ember zálogba adja a baltáját, hogy kapjon egy rubelt, amiből vodkát vehet. Az uzsorás beveszi a baltát, oda is adja az egy rubelt, de figyelmeztet, hogy a hónap végén kettőt kell majd visszaadni. Az orosz ember elfogadja ezt, de távozóban az uzsorás felveti: úgysem tudod összeszedni a pénzt, mi lenne, ha már most visszaadnád azt az egy rubelt, és akkor már csak egyet kellene szerezned, hogy a baltát visszakapd. Így is lesz. Valahogy ezt a sorsot éli meg a mindennapokban az eladósodás, az IMF szorításába kerülő, iparilag leépülő, háborútól dúlt Ukrajna is.
A kerekasztal-beszélgetéseket még mindig Kárpátaljával kell kezdeni mint legproblémásabb területtel – a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem péntek reggeli beszélgetésén sem lehet ez másként. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke persze örülne, ha már nem így lenne, hanem mondjuk Szlovénia után kettővel kellene csak emlegetni őket. De ez még igen távoli cél.
A harcok intenzitása a keleti országrészben csökkent, de a konfliktus megoldására tető alá hozott minszki megállapodás betartására egyelőre nincs esély, ráadásul a Krím sorsát az nem is rendezné. És akkor a nyelvhasználatról és más kisebbségi jogi kérdésekről még szó sem esik: a magyarság védelmében felemelt szó manapság gyakran nem hallható a kardcsörtetésben. Romlik a közhangulat, pedig Brenzovics László szerint nemzetiségi béke nélkül nem lesz stabilitás sem, nem indul be a fejlődés sem Ukrajnában. Anyaországi támogatás nélkül a helyi kulturális élet nem létezhetne, az oktatás-nevelés terén is a teljes ellehetetlenülés fenyegetne. A Vajdaság után Kárpátalján másodikként indult el a magyarországi forrású gazdaságfejlesztési program, amit – emlékeztetve a több ezer kiírt támogatási pályázatra - reménykeltőnek nevez az elnök.
Klement Kornél a németországi diaszpóra nevében szólal meg, 28 év után ez az első alkalom, hogy képviselteti magát a kerekasztalnál. Márpedig – Semjén Zsolt hasonlatával – a magyarság olyan, mint a háromlábú szék, kell mind a három láb a stabilitásához, ezt a három lábat pedig az anyaország, a határon túliak és a diaszpóra jelenti. Az állampolgárság megadása és a szavazati jog lehetősége Európában és a világ fejlett részén mindenhol bevett gyakorlat, köszönetet mond érte, hogy immár ez nekik is természetes lehet. Kéri, ne haragudjanak a kivándorolt magyarokra, próbáljon mindenki elfogadó lenni azokkal, akik bármilyen okból úgy döntöttek, nem az anyaországban folytatják életüket. Gondoljanak inkább arra, hogy a kint élő magyarok mintegy „kiskövetként” sokat tudnak tenni az országimázs javításáért, illetve hogy tompítsák a nyugati sajtóban rólunk megjelenő pontatlanságok okozta károkat.