Az orosz ember zálogba adja a baltáját, hogy kapjon egy rubelt, amiből vodkát vehet. Az uzsorás beveszi a baltát, oda is adja az egy rubelt, de figyelmeztet, hogy a hónap végén kettőt kell majd visszaadni. Az orosz ember elfogadja ezt, de távozóban az uzsorás felveti: úgysem tudod összeszedni a pénzt, mi lenne, ha már most visszaadnád azt az egy rubelt, és akkor már csak egyet kellene szerezned, hogy a baltát visszakapd. Így is lesz. Valahogy ezt a sorsot éli meg a mindennapokban az eladósodás, az IMF szorításába kerülő, iparilag leépülő, háborútól dúlt Ukrajna is.
A kerekasztal-beszélgetéseket még mindig Kárpátaljával kell kezdeni mint legproblémásabb területtel – a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem péntek reggeli beszélgetésén sem lehet ez másként. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke persze örülne, ha már nem így lenne, hanem mondjuk Szlovénia után kettővel kellene csak emlegetni őket. De ez még igen távoli cél.
A harcok intenzitása a keleti országrészben csökkent, de a konfliktus megoldására tető alá hozott minszki megállapodás betartására egyelőre nincs esély, ráadásul a Krím sorsát az nem is rendezné. És akkor a nyelvhasználatról és más kisebbségi jogi kérdésekről még szó sem esik: a magyarság védelmében felemelt szó manapság gyakran nem hallható a kardcsörtetésben. Romlik a közhangulat, pedig Brenzovics László szerint nemzetiségi béke nélkül nem lesz stabilitás sem, nem indul be a fejlődés sem Ukrajnában. Anyaországi támogatás nélkül a helyi kulturális élet nem létezhetne, az oktatás-nevelés terén is a teljes ellehetetlenülés fenyegetne. A Vajdaság után Kárpátalján másodikként indult el a magyarországi forrású gazdaságfejlesztési program, amit – emlékeztetve a több ezer kiírt támogatási pályázatra - reménykeltőnek nevez az elnök.
Klement Kornél a németországi diaszpóra nevében szólal meg, 28 év után ez az első alkalom, hogy képviselteti magát a kerekasztalnál. Márpedig – Semjén Zsolt hasonlatával – a magyarság olyan, mint a háromlábú szék, kell mind a három láb a stabilitásához, ezt a három lábat pedig az anyaország, a határon túliak és a diaszpóra jelenti. Az állampolgárság megadása és a szavazati jog lehetősége Európában és a világ fejlett részén mindenhol bevett gyakorlat, köszönetet mond érte, hogy immár ez nekik is természetes lehet. Kéri, ne haragudjanak a kivándorolt magyarokra, próbáljon mindenki elfogadó lenni azokkal, akik bármilyen okból úgy döntöttek, nem az anyaországban folytatják életüket. Gondoljanak inkább arra, hogy a kint élő magyarok mintegy „kiskövetként” sokat tudnak tenni az országimázs javításáért, illetve hogy tompítsák a nyugati sajtóban rólunk megjelenő pontatlanságok okozta károkat.
A Magyar Polgári Párt elnöke, Bíró Zsolt arról beszél, csábító a nyugati bérszínvonal, de ma már van esély arra is, hogy Erdélyben megéljenek a fiatalok, ilyen értelemben a térség már biztosabb pont, mint korábban. Biztos pontot jelenthet az is, hogy magyar pártból több is van Romániában, és immár képesek együttműködni egymással. Ennek is köszönhető, hogy stabil képviselettel bír a magyarság a bukaresti parlamentben. Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora a legbiztosabb biztos pontnak nevezi pártjukat, miközben elveszi a stoppert az előtte szóló Bíró Zsolt elől, de jelzi, ezzel nem politikustársát próbálta kontrollálni, inkább arra törekszik, hogy ő se beszéljen többet. Összességében az igazi biztos pontot a pártokon túl Budapest jelenti, román részről pedig továbbra is balkáni stílusú, hajlékony politizálást érzékelnek. RMDSZ-es politikusként leszögezi – ami a múltat ismerve korántsem lenne egyértelmű –, hogy erdélyi magyarként és politikusként a mostani magyar kormány munkáját kell támogassák. Hozzáteszi, a román illetékesek mindent megtesznek az autonómia gátolásáért, pedig hiszi, hogy abból semmilyen kára nem származna a románságnak sem.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke megerősíti, népakarat az autonómia, a nemzet együvé tartozása. Továbbra is azt kéri a magyar kormánytól, hogy támogasson minden programot, amely a gyermekvállalást, a helyben megmaradást segíti. A vajdasági autonómia létrejöttét az tette lehetővé, hogy az ottani magyarság egységesen kiállt érte, ezt az RMDSZ szerinte Romániában rendre elfelejtette. – Ha nem kérjük, egyetlen román politikus sem fogja megkérdezni, milyen autonómiát akarnak a magyarok. Az autonómia gazdasági fellendülést hozott mindenhol a világban, történelmi bűn a mostani geopolitikai helyzetben megfeledkezni arról, hogy a fő cél mégiscsak annak megszületése volt a 90-es évek elejétől. Ha nincs autonómia, el fogunk veszni, mint a szászok – fogalmaz.
A szlovákiai Magyar Közösség Pártját (MKP) vezető Menyhárt József felhívja a figyelmet, nem szolgálhatunk egyszerre két urat, nincs jövője a többnemzeti pártoknak, az a feloldódáshoz vezet. Sajnálatos kutatási eredmények támasztják alá, hogy a Felvidéken az asszimiláció erőteljesen zajlik, sok magyar család szlovák iskolába járatja gyermekét, hajlandó szlováknak nevezni magát, ha attól tart, magyarságából kára származik. Szomorú, hogy a magyar–szlovák mellett a magyar–magyar párbeszédet is erősíteni kell, hiszen nincsenek meg a pontos stratégiák például az oktatás, a gazdaságélénkítés terén.
Határon túli vezetőtársaihoz hasonlóan Menyhárt József is aktivitásra buzdít, amelynek előterében a helyi gazdaság fejlesztése és a magyar gyermekek születése kell álljon. – A határon túli magyar politika a magyar hálószobákban kezdődik! – mondja a jelenlévők nagy derültségére.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint benne van a képletben, hogy olyanok is Orbán Viktor seggnyalójának nevezik őt, akik maguk is indulnak a magyar kormány által kiírt pályázatokon. Szót emel maga is a mozgósítás mellett, hogy a magyarok minél nagyobb arányban gyakorolják szavazati jogukat. A kormány szomszédságpolitikájának is köszönhető, fejti ki, hogy Szerbiával jó a viszony, a szerbiai magyarok a társadalom megbecsült tagjai. Ennek megtartásához azonban nem elegendők a bekiabálások, ott kell ülni az asztalnál a döntésekkor.
A biztos pont – ez az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor mottója. Napközben, mint ahogyan lassan három évtizede, közéleti beszélgetések zajlanak a tusnádfürdői táborban, míg este koncertek és reggelig tartó bulik hozzák össze az Európa számos pontjáról idelátogatókat és az itt élőket. A magyar kormány megannyi képviselője eljött a rendezvényre, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere például az 500 éves reformáció szellemiségéről tartott kerekasztal-beszélgetésen vett részt, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig a Közép-Európa és az itt élő magyarság jogait megvitató beszélgetésen. Szombat délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök tart előadást.
