Lehetetlen helyzetben a kárpátaljai diákok, Ukrajna kizárja magát Európából

Bajban a magyar tanulók, Budapesten is tüntetést szerveznek a nyelvtörvény miatt.

A magyar ellenzéki pártok egymás után fejezték ki tiltakozásukat a nyelvtörvény ellen. Az LMP arra kérte az ukrán elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. A Párbeszéd pedig a törvény miatt már a Facebookon szervez flashmobos tiltakozást a hazai ukrán nagykövetség elé vasárnap délután három órára.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke az ügyben lapunk megkeresésére azt mondta, a tanárok többségének valószínűleg másik szakja is van, de ettől függetlenül egész biztosan rosszul érinti őket a módosítás. Mint mondta, különösen tragikus lehet a helyzet ott, ahol többségében magyarok élnek. – Ha megszűnik egy magyar nyelvű tárgy, és emiatt sokan elvesztik az addigi óraszámukat, az elviselhetetlen élethelyzetbe sodorhatja az érintetteket. Ha ugyanis sok órát veszít valaki, akár az is előfordulhat, hogy iskolát kell váltania, de erre nincs mindenhol lehetőség. El tudom képzelni, hogy a pedagógusok egy része emiatt végül pályaelhagyásra kényszerül – mondta Arató. Az elnök beszélt arról is: fontos lenne, hogy az emberek képet kapjanak róla, hogy tényleg mit gondol a történtekről a kint élő 150 ezres magyar közösség, a diákok és tanárok. Valamint, ha szükséges, jó lenne, ha pártszimpátiától függetlenül az utcára mennének az emberek, hogy kiálljanak a kinti magyarok mellett. Hangsúlyozta, hogy felháborító és a kisebbségi jogokat sértő törvény módosításról van szó, ami teljesen elfogadhatatlan.

Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének oktatási szakértője is hasonló nézeteket vall. Lapunknak úgy nyilatkozott: a törvény nem fogadható el, ha Ukrajna európai uniós tag akar lenni, amihez hazánk támogató szavazatára is szüksége van. Az EU-ban a kisebbségi nyelvek tiszteletével kapcsolatban ugyanis komoly rendelkezések vannak. Sajnálatos, hogy az itt élő ruszinoknak hazánk biztosít anyanyelvi oktatást, de ezt az Ukrajnában élő magyarok nem kaphatják meg. Szerinte ha a törvény miatt nem hagyják kifutni az évfolyamokat, és az érintett diákok nem tudják magyar nyelven befejezni tanulmányaikat, az problémákat szülhet. Attól ugyanis, hogy magyar nyelven tanultak egy tárgyat a diákok, nem biztos, hogy ukránul is ismerik a fogalmakat. Szüdi szerint előfordulhat az is, hogy a kinti pedagógusok végül a módosítás miatt hazajönnek, és Magyarországon vállalnak munkát. Kérdés persze, hogy mennyire ismerik a hazai oktatási rendszert.

Tegnap Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója arra kérte Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, mert ellentmond a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának, a nemzeti kisebbségekről szóló ukrán törvénynek és azoknak a nemzetközi megállapodásoknak, amelyeket Ukrajna a szomszédos országokkal kötött. A politikus úgy véli, védeni kell az ukrán nyelvet, de nem a nemzetiségi kisebbségek nyelvének korlátozásával.

Viktor Balohának, az ukrán parlament képviselőjének, Kárpátalja befolyásos politikusának Facebook-bejegyzése nagy felháborodást váltott ki a kárpátaljai magyarok körében. Azt fejtegette, hogy a nyelvi kérdésben Ukrajnának Magyarországról kell példát vennie, mivel ahogy a magyarok védik a nyelvüket, azt az ukránoknak még tanulniuk kell. Azt állította, Magyarország állampolgára csak az lehet, aki beszéli a nyelvet, míg a nyelv nem tudása közvetlen alapul szolgál az állampolgárság elvesztéséhez.

Figyelemre méltó, hogy tiltakozó levelet küldött a bukaresti ukrán nagykövetnek és az uniós ukrán delegáció vezetőjének Lauentiu Rebega román konzervatív politikus is. Nyílt levelében az Ukrajnában élő mintegy négyszázezres román kisebbség érdekében szállt síkra. Mint írta, a nyelvtörvény a cári despotizmus és a szovjet totalitarianizmus időszakát idézi. – Földrajzi értelemben Ukrajna Európához tartozik, de politikai értelemben vezetői Afganisztánon túlra, az Iszlám Állam szintjére lökték.