Orbáni hidegháborúról beszélnek az ukránok Szijjártó nyilatkozata után

Nagy felhördülést okozott a reggeli bejelentés.

Nagy felhördülést okozott az ukrán politikában Szijjártó Péter külügyminiszter kedd reggeli nyilatkozata, miszerint Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban, miután Petro Porosenko elnök hétfő este aláírta az ukrán nyelvtörvény módosítását.

Ha Orbán hidegháborút hirdet ellenünk, akkor rosszul döntött – véli Viktoria Szjumár, az ukrán felsőház szólásszabadság és információs politika bizottságának elnöke.

Szjumár hozzátette: Orbán egy nacionalista, aki arra törekszik, hogy az ország egy jelentős területén a magyarok legyenek többségben, ami rossz megközelítés. Ezt zsarolásnak hívják.

A magyar fél összes hisztérikus megjegyzése elsősorban az országgyűlési választásokkal hozható összefüggésbe, amelyeket jövőre tartanak meg, valamint Magyarország el akarja terelni a figyelmet az unióról való konfliktusáról, amit a migránskérdésben generálnak. Ebben a szituációban nyugodtan kell viselkednünk, azt kell megmutatnunk, hogy nagy európai ország vagyunk, nemzeti érdekeink vannak, ezen az úton nem fognak minket megtörni – ezt már Konsztantyin Jeliszejev, az ukrán elnöki adminisztráció helyettes vezetője mondta az Espreso.TV-n.

Az UNIAN hírügynökség szerint Ukrajna oktatásért felelős minisztere, Lilija Hrinevics azt reméli, hogy a Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterrel október 19-re tervezett személyes találkozóján nem csak politikai hangnemben fognak majd tárgyalni egymással, hanem felvetődnek valóban szakmai, pedagógia kérdések is. 

Nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az ukrán nyelv ismeretét egy kijevi televíziónak nyilatkozva. Az ICTV-nek hétfő este a miniszter azt mondta, hogy ebben a kérdésben Ukrajnának következetesnek kell lennie. Szavai szerint százszázalékosan meg kell védeni az ukrán államnyelvet és vele együtt a nemzeti kisebbségek nyelveit is. Az a helyzet, hogy vannak az országban emberek, akik egyáltalán nem beszélnek ukránul, és ez végső soron egységünket és nemzetbiztonságunkat érintő kérdés. Ezt így gondolom, és így fogom ezt az ügyet tovább vinni – fogalmazott a külügyminiszter.

Ehhez annyit tett még hozzá a mikroblogján, az új nyelvtörvény arra szolgál, hogy az Ukrajnában született magyarok jól érezzék magukat az ukrán határon belül és az unióban is.

Ivanna Klimpus-Cincadze európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes újságírók előtt azt mondta, hogy jóval kevesebb érzelmet és manipulációt szeretne tapasztalni a jogszabállyal kapcsolatosan Ukrajnai európai partnerei, köztük különösen a szomszédos országok részéről. Meggyőződését fejezte ki, hogy az Európa Tanács  szakértői eloszlatják majd a kisebbségi jogok csorbítására vonatkozó – szerinte mesterségesen kreált és túlságosan emocionális – állításokat a törvénnyel kapcsolatosan magyarországi partnereik és más országok részéről.

Múlt kedden teljes összhangban ítélte el a magyar Országgyűlés a jogtiprónak tartott ukrán oktatási törvényt, az erről szóló javaslatot mind az öt parlamenti párt elfogadta. A képviselők felhívták Ukrajna felelős vezetőit arra, hogy tartsák tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság közös európai értékeit, amelyeket valamennyi nyilatkozatukban mindeddig maguk is hangoztattak, és tartózkodjanak a jogszabály hatályba léptetésétől.

Az Országgyűlés megállapította, hogy az ukrán törvényhozás által szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény súlyosan korlátozza a kárpátaljai magyarság számára az ukrán törvények által jelenleg biztosított oktatási és anyanyelv-használati jogokat.