Erdélyben nem telik el nap a nagyragadozók által elkövetett támadásokról, károkról szóló híradások nélkül. Tegnapra virradóra a Prahova folyó völgyében, a Bucsecs-hegység lábánál fekvő Busteni üdülővárosban egyetlen éjszaka leforgása alatt több mint tíz medvét kellett visszakergetniük az erdőbe a csendőröknek. Az 112-es segélyhívóra befutott bejelentések szerint néhány medvét először a turisták által is élénken látogatott kisvárost átszelő országúton pillantottak meg. Később egy anyamedve tűnt fel két boccsal a település tömbháznegyedében, behatolva egy lakóház udvarára, további hét vadállat pedig ugyanannak az utcának a másik végében jelent meg. Az állatokat a csendőrség helyszínre riasztott munkatársainak sikerült visszakergetniük az erdőbe.
Néhány nappal ezelőtt egymás után kétszer próbált betörni ugyanaz a medve a dél-erdélyi Brassó közeli Keresztényhavason működő menedékházba, miközben az épületben mintegy ötven turista tartózkodott. Rolf Truetsch, a menedékház gondnoka – aki ugyancsak a segélyhívón kért hatósági beavatkozást – arra figyelmeztette a hatóságokat, hogy mielőbb konkrét intézkedésekre van szükség, miután ugyanis elkezdődik a síszezon, egyre több turista érkezik majd a vendégházhoz.
A 250 ezer lelkes Brassóba naponta bejárnak a medvék, a Rakodó nevű lakónegyedben az utóbbi időben rendszeresen jelentik a lakosok, hogy a sötétség beállta után megjelennek a vadak az erdőből a szemetes konténereknél táplálékszerzés céljából. Ugyanitt egy anyamedve sétált be három bocsával egy forgalmas bevásárlóközpont parkolójába, az épp ott tartózkodó embereket egy autóbusz vezetője felengedte a járműbe, hogy ne legyenek kitéve egy esetleges támadásnak.
A Brassó megyei Herszényben az elmúlt hétvégén egy 28 éves férfira támadt rá a medve, korábban pedig egy iskolába tartó, 14 éves kislányra rontott a nagyvad Fogaras városának egyik utcáján, mindkettőjüket kórházban ápolják. A ragadozók a temetőket sem kímélik: a székelyföldi Tusnádfürdő sírkertjében a település környékén élő medvék feldúlták a halottak napjára virágokkal és mécsesekkel díszített sírokat. Ugyanebben az üdülővárosban – ahol Orbán Viktor kormányfő részvételével minden nyáron megrendezik a Tusványosként közismert szabadegyetemet és diáktábort – egy lakóház konyhájába is betört a nagyragadozó, ahol kinyitotta a hűtőszekrényt, és elfogyasztotta az ott talált zsírt és a kikavart padlizsánkrémet.
Tehát elképesztő medveinvázió tapasztalható Románia – elsősorban Erdély – bizonyos vidékein, emiatt pedig szakértők szerint egyértelműen a hatóságokat terheli a felelősség. Az országban azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a bukaresti környezetvédelmi minisztérium – amely korábban évente több mint félezer medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak – tavaly az állatvédő szervezetek követelésének engedve betiltotta a populációt szabályozó medvevadászatot. Ennek következtében túlszaporodás történt az állományban, amelynek létszáma becslések szerint mára meghaladja a nyolcezer példányt, a nagyragadozók túlnyomó része ugyanakkor a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros, valamint a szomszédos Brassó megyében található.
Székelyföldi károsult gazdák és önkormányzati vezetők tiltakozásai nyomán két hónappal ezelőtt a román zöldtárca 140 veszélyesnek talált medve és 97 farkas kilövését vagy áttelepítését tette lehetővé, de minden egyes kilövési vagy áttelepítési kérelmet a minisztériumnak kell jóváhagynia. Emiatt mindeddig csupán néhány veszélyes vadat lőttek ki.
Miközben például helyi vadásztársaságok hetven veszélyes nagyvadat azonosítottak Hargita megyében, a minisztérium csak hat medve kilövését engedélyezte. Ráadásul mivel védett állatnak számít, engedély hiányában maguk a csendőrök sem vadászhatják le a nagyragadozót. Ezért legtöbbször a járműveik fény- és hangjelzésével űzik el a medvét a lakott településekről.
Babos Zsolt székelyföldi okleveles vadgazda mérnök arra hívja fel a figyelmet, hogy jövő tavasszal „robbanni fog a bomba”, azaz még inkább megsokasodnak a medvék okozta támadások. A nagyragadozó ugyanis ebben az időszakban visszavonul a hegyekbe, és télire elvackol, tavasszal azonban, amikor éhesen, lefogyva előbújik a búvóhelyéről, az első dolga lesz rátámadni a legelőre kihajtott juhokra, tehenekre, akkor ugyanis még nem talál élelmet magának.
„A minisztérium által kibocsátott kilövési engedélyek mindössze tűzoltásra elegendőek, ennél sokkal többre van szükség. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy ne a trófeavadászat lebegjen a vadászok szeme előtt, hanem valóban azokat a nagyvadakat lőjék meg, amelyek kárt tesznek, bejárnak a településekre, és kifosztják a tyúkólat, juhakolt” – magyarázta lapunknak a három medve kilövéséhez engedélyt kapott zetelaki vadásztársulat alapítója.
A vadőr ezekben a napokban éppen egy olyan medvét próbál becserkészni, amely tucatnyi juhot elpusztított Székelyudvarhely környékén, ám a vad egyelőre okosabbnak bizonyult, és hamarabb elragadta a csaliként fára felkötött állati tetemet, hogy a vadászok reggel kiérkeztek a leshez.
Babos Zsolt szerint szeptemberben még könnyebben ki lehetett volna lőni a problémás medvéket (amelyek a vadgazda becslése szerint az állomány három százalékát teszik ki), most azonban a lakott településen belül ez már azért nehéz, mert a lakosságra tekintettel szigorú biztonsági intézkedések közepette lehet vadászni, a hegyekben pedig nehéz pontosan megállapítani, melyik vadállat garázdálkodott a háztáji gazdaságokban.
