Leválthatják az akasztást emlegető, majd azt tagadó román kormányfőt

Mihai Tudose összeveszett a pártelnökkel, ma dönthetnek sorsáról. Még jól is jön neki a balhé a magyarokkal.

Ezzel egy időben az is nehezíti a kétoldalú kapcsolatok normalizálását, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vezetői székely zászlóval letakarták a feliratot és a román címert Románia budapesti nagykövetségének bejáratánál, Bukarest pedig provokációnak minősítette az akciót. A szervezet Tudose „vulgársoviniszta kirohanására adott ütős válasznak” szánta a hétvégi gesztust, amelyre a Traian Basescu volt államfő vezette jobbközép ellenzéki párt egyik szenátora hívta fel a figyelmet hétfőn.

Marius Pascan felszólította a román hatóságokat, „ne hunyászkodjanak meg gyáván”, hanem kérjenek magyarázatot a történtekre, többek között Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől. Nem sokkal később a román külügy elítélte és provokációnak minősítette a történteket, amelyek a tárca szerint a nemzeti jelképek meggyalázását célozzák. – A külügyminisztérium úgy tekinti, hogy az egyes személyek vagy szervezetek által végrehajtott hasonló akciók, a revizionista cselekedetek teljességgel elfogadhatatlanok, ellentmondanak a diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó Bécsi egyezmény szellemének és előírásainak – szerepel a kommünikében. Teodor Melescanu külügyminiszter külön nyilatkozott is újságíróknak a témában, közölve, Magyarország bukaresti nagykövetén keresztül fokozott biztonsági intézkedéseket kérnek majd a magyar hatóságoktól a diplomáciai képviselet számára. Az egyébként nem derült ki, hogy a román fél bekérette-e a magyar nagykövetet, vagy – ahogy a román diplomácia vezetője fogalmazott – „megbeszélés” folyt a témában.

Nem Mihai Tudose akasztásos kijelentése volt az első olyan érzéketlen megjegyzés román politikusoktól, amely mélységesen felháborította a magyarokat, és sajnos ezek koránt sem csak a nacionalisták szájából hangzottak el. A volt miniszerelnök Victor Ponta korábban például azzal borzolta a kedélyeket, hogy nyilvánosan kijelentette: „Székelyföld nincs”. Ponta – aki egyébként Tudose hírhedtté vált mondatát mélységesen elítélte, és kiemelte, mennyire fontos most 2018-ban a tolerancia – néhány éve még élesen elutasítóan nyilatkozott az erdélyi magyarok autonómiájáról. A volt miniszterelnök azzal indokolta egykori kijelentését, hogy a modern román államnak, amely védi a kisebbségeket, inkább azon kell dolgoznia, hogy kiszélesítse a decentralizációt. Ponta 2014-es nyilatkozata szerint nem szabad elindulni olyan „lejtőn”, amely viszályt, széthúzást eredményez.

Traian Basescu volt román államfő két évvel ezelőtt pedig egy közösségi oldalán közzétett posztjában írta le azt, hogy „Románia határa a Tiszáig tart”. Az autonómiát szintén elutasító Basescu arra reagálva írta bele bejegyzésébe ezt a mondatot, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter eltiltotta a magyar diplomatákat a december 1-én tartandó román nemzeti ünnepen való részvételtől. Az egykori államfő a bukaresti magyar nagykövet kiutasítását és a budapesti román nagykövet hazahívását javasolta a Facebook-posztban, miután Szijjártó azt nyilatkozta, hogy hogy a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük ezen a napon, és kissé furcsa lenne, ha a Magyarországot képviselő diplomaták megjelennének a román nemzeti fogadásokon ezen a napon.

Ha még régebbre tekintünk vissza, Adrian Nastase volt miniszterelnök a kettős állampolgársággal kapcsolatban nyilatkozott megosztóan 2004-ben, szerinte az ugyanis egy „XIX. századi személetet” idéz. Nastase furcsának, sőt egyenesen őrültségnek nevezte a javaslatot, amelynek „semmiféle nemzetközi jogi vagy politikai elképzelése sincs.” Az egykori román kormányfő magyar kampánytémának minősítette a kettős állampolgárság ügyét. Az akkori román külügyminiszter szerint az erdélyi magyarok csak akkor igényelhettek volna a magyar állampolgárságot, ha lemondanak román állampolgárságukról, ez viszont a Romániában élő magyar kisebbség lényeges csökkenéséhez vezetett volna.

2001-ben pedig Ion Iliescu román államfő panaszkodott így: – A magyarok évszázadokon át uralkodók voltak Európában az osztrák–magyar birodalmon keresztül. Számunkra történelmi problémát jelentenek, mivel Románia lakosságának 7 százalékát a magyarok teszik ki. Kisebbséget alkotnak, és még akkor is képtelenek megszabadulni az imperialista gondolkodási módtól, amikor elvesztették dominanciájukat. (G. F.)