A bukaresti belpolitika és a román–magyar kapcsolatok szempontjából egyaránt eseménydúsnak bizonyult a hétfői nap. Összeült a kormányzó román szociáldemokrata párt (PSD) vezetősége, hogy véget vessen az alakulat elnöke, Liviu Dragnea és Mihai Tudose kormányfő közötti konfliktusnak. Kettejük viszonya amiatt romlott meg, hogy a bürokrácia csökkentése ürügyén a miniszterelnök a tárcák számának lefaragásával átszervezné kabinetjét, amit megszavaztatna a parlamenttel is, többletlegitimitást szerezve maga számára. Egy füst alatt ugyanakkor megszabadulna a Dragneához közel álló tárcavezetőktől is. Fokozta a válságot, hogy egy bukaresti pedofil rendőr ügyében kirobbant botrány kapcsán Tudose hazugsággal vádolta, és lemondásra szólította a pártelnök táborába tartozó Carmen Dan belügyminisztert.
A mostani kísértetiesen hasonlít a PSD-n belül tavaly nyáron kirobbant belharcra, amelynek eredményeképpen a 2016. decemberi választásokon hatalomra jutott alakulat júliusban megbuktatta saját, Sorin Grindeanu vezette kabinetét. A különbség az, hogy Tudosénak elődjéhez képest az alakulaton belül és a miniszterei körében is nagyobb a támogatottsága, másrészt a PSD számos vezető politikusa arra figyelmeztetett: politikai öngyilkossággal érne fel, ha fél év leforgása alatt másodszor is megbuktatnák saját kormányukat. Elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy az esetleges új miniszterelnök-jelöltet Klaus Johannis államfőnek kellene megbíznia kormányalakítással, márpedig a jobbközép elnök tavaly októberben leszögezte: ha a Tudose-kabinet is megbukik, akkor komolyan felmerül a kérdés, hogy alkalmasak-e még a román szociáldemokraták a kormányzásra.
Sokat nyomott a latban még, hogy a kormányfő menesztése akár a magyar oldalról érkezett tiltakozás eredményeként is értelmezhető lenne. Mint ismert, magyarországi és erdélyi magyar pártok egyhangúlag tiltakoztak Tudose „akasztásos” kijelentése ellen, amelyben az autonómiatörekvésekre utalva leszögezte: egy korábbi zászlóállítási kísérletkor is világossá tette, hogy „ha a zászló lobogni fog, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”. A miniszterelnök múlt szerdai nyilatkozata után hétfőn szólalt meg először az ügyben, azt bizonygatva, hogy nem emberek felakasztásáról beszélt, szavait félreértelmezték. Megismételve, hogy még vita tárgyát sem képezheti Románia valamely területének autonómiája, a kormányfő elmondta: amikor a „zászlón történő lengésről” beszélt, akkor az állami intézmények képviselőire utalt, amelyeknek tiszteletben kell tartaniuk a törvényeket. – Arra utaltam, hogy a mandátumuk fog a zászló mellett lobogni, ha nem tartják tiszteletben a jogszabályokat. Erről volt szó, nem pedig nem tudom kiknek a felakasztásáról – közölte Tudose. Ettől függetlenül hétfőn a Fidesz-frakció bejelentette: Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a román miniszterelnök „elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan” nyilatkozata miatt keddre összehívta a testület rendkívüli ülését; a bizottság a nemzeti összetartozás bizottságával együttesen foglalkozik a témával.
Ezzel egy időben az is nehezíti a kétoldalú kapcsolatok normalizálását, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vezetői székely zászlóval letakarták a feliratot és a román címert Románia budapesti nagykövetségének bejáratánál, Bukarest pedig provokációnak minősítette az akciót. A szervezet Tudose „vulgársoviniszta kirohanására adott ütős válasznak” szánta a hétvégi gesztust, amelyre a Traian Basescu volt államfő vezette jobbközép ellenzéki párt egyik szenátora hívta fel a figyelmet hétfőn.
Marius Pascan felszólította a román hatóságokat, „ne hunyászkodjanak meg gyáván”, hanem kérjenek magyarázatot a történtekre, többek között Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől. Nem sokkal később a román külügy elítélte és provokációnak minősítette a történteket, amelyek a tárca szerint a nemzeti jelképek meggyalázását célozzák. – A külügyminisztérium úgy tekinti, hogy az egyes személyek vagy szervezetek által végrehajtott hasonló akciók, a revizionista cselekedetek teljességgel elfogadhatatlanok, ellentmondanak a diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó Bécsi egyezmény szellemének és előírásainak – szerepel a kommünikében. Teodor Melescanu külügyminiszter külön nyilatkozott is újságíróknak a témában, közölve, Magyarország bukaresti nagykövetén keresztül fokozott biztonsági intézkedéseket kérnek majd a magyar hatóságoktól a diplomáciai képviselet számára. Az egyébként nem derült ki, hogy a román fél bekérette-e a magyar nagykövetet, vagy – ahogy a román diplomácia vezetője fogalmazott – „megbeszélés” folyt a témában.
Nem Mihai Tudose akasztásos kijelentése volt az első olyan érzéketlen megjegyzés román politikusoktól, amely mélységesen felháborította a magyarokat, és sajnos ezek koránt sem csak a nacionalisták szájából hangzottak el. A volt miniszerelnök Victor Ponta korábban például azzal borzolta a kedélyeket, hogy nyilvánosan kijelentette: „Székelyföld nincs”. Ponta – aki egyébként Tudose hírhedtté vált mondatát mélységesen elítélte, és kiemelte, mennyire fontos most 2018-ban a tolerancia – néhány éve még élesen elutasítóan nyilatkozott az erdélyi magyarok autonómiájáról. A volt miniszterelnök azzal indokolta egykori kijelentését, hogy a modern román államnak, amely védi a kisebbségeket, inkább azon kell dolgoznia, hogy kiszélesítse a decentralizációt. Ponta 2014-es nyilatkozata szerint nem szabad elindulni olyan „lejtőn”, amely viszályt, széthúzást eredményez.
Traian Basescu volt román államfő két évvel ezelőtt pedig egy közösségi oldalán közzétett posztjában írta le azt, hogy „Románia határa a Tiszáig tart”. Az autonómiát szintén elutasító Basescu arra reagálva írta bele bejegyzésébe ezt a mondatot, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter eltiltotta a magyar diplomatákat a december 1-én tartandó román nemzeti ünnepen való részvételtől. Az egykori államfő a bukaresti magyar nagykövet kiutasítását és a budapesti román nagykövet hazahívását javasolta a Facebook-posztban, miután Szijjártó azt nyilatkozta, hogy hogy a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük ezen a napon, és kissé furcsa lenne, ha a Magyarországot képviselő diplomaták megjelennének a román nemzeti fogadásokon ezen a napon.
Ha még régebbre tekintünk vissza, Adrian Nastase volt miniszterelnök a kettős állampolgársággal kapcsolatban nyilatkozott megosztóan 2004-ben, szerinte az ugyanis egy „XIX. századi személetet” idéz. Nastase furcsának, sőt egyenesen őrültségnek nevezte a javaslatot, amelynek „semmiféle nemzetközi jogi vagy politikai elképzelése sincs.” Az egykori román kormányfő magyar kampánytémának minősítette a kettős állampolgárság ügyét. Az akkori román külügyminiszter szerint az erdélyi magyarok csak akkor igényelhettek volna a magyar állampolgárságot, ha lemondanak román állampolgárságukról, ez viszont a Romániában élő magyar kisebbség lényeges csökkenéséhez vezetett volna.
2001-ben pedig Ion Iliescu román államfő panaszkodott így: – A magyarok évszázadokon át uralkodók voltak Európában az osztrák–magyar birodalmon keresztül. Számunkra történelmi problémát jelentenek, mivel Románia lakosságának 7 százalékát a magyarok teszik ki. Kisebbséget alkotnak, és még akkor is képtelenek megszabadulni az imperialista gondolkodási módtól, amikor elvesztették dominanciájukat. (G. F.)
