Serban Nicolae, a PSD szenátusi frakcióvezetője rámutatott: a politikai egyezségektől függetlenül a nemzeti és vallási kisebbségek is adófizető állampolgárok Romániában, akiknek joguk van az identitásuk megőrzését szolgáló oktatáshoz. A románok nemzeti és felekezeti „érzékenységét” féltő és társadalmi feszültségekkel riogató ellenzéki szenátortársainak a PSD frakcióvezetője feltette a szónoki kérdést: vajon a római katolikus pápának is azt mondanák, hogy nincs mit keresnie az ortodox többségű Romániában, hogy ne keltsen feszültséget?
A kormánykoalíció voksain kívül az RMDSZ tervezete az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetségtől (USR) is értékes támogatást kapott. Mihai Gotiu frakcióvezető-helyettes rámutatott: sajnálatos, hogy Romániában olyan helyzet alakult ki, amikor egy iskola megalapításához sarkalatos törvényre van szükség, de az oktatáshoz való jog nem lehet politikai alku tárgya, a gyermekek és szülők érdeke minden mást felülír.
A szenátusban a felekezeti iskola helyzetét rendező tervezetet 71 törvényhozó támogatta, 20 ellenezte, négyen tartózkodtak. A sarkalatos törvény elfogadásához legalább 69 voksra volt szükség.
Tavaly decemberben a tervezetet a képviselőház már elfogadta, így – ha senki sem terjeszt be alkotmányossági óvást ellene – hatályba lépéséhez már csak Klaus Iohannis államfő aláírására van szükség.
A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején függesztette fel a magyar tannyelvű katolikus iskola működését egy tavaly kezdődött, az iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárásra hivatkozva. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, hogy csak akkor fogja támogatni Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ha Bukarest megnyugtatóan rendezi a tanintézet jogi státuszát.
