Az első világháború után Csutak Vilmos akkori igazgató úgy szervezte meg a kollégiumot, hogy az épületbe befogadta a polgári leány- és fiúiskolát és az elemi iskolát is, így naponta késő estig folyt az oktatás. Az igazgató maga járta a falvakat, és biztatta a szülőket, a tehetséges gyermekeket: tovább kell tanulni, erre a Székely Mikó Kollégium lehetőséget ad. A két világháború között a kollégium csak a belső erejére támaszkodhatott, Csutak Vilmosnak mégis sikerült közadakozásból a református leányiskola számára új épületet emeltetnie.
Az államosítás után többször változott a tanintézmény neve. A líceumi tanulók órarendjében heti kétnapnyi tanítási órában oktatták a szaktantárgyakat, havonta egy hétig pedig műhelygyakorlaton vettek részt.
Az 1989-es fordulat kétszeresen is változást hozott: visszaállt a magyar tannyelvű oktatás, és a gimnáziumi jelleg lehetőséget nyitott a fiataloknak humán értelmiségi pályára is lépni. Testvériskolai kapcsolatok épülhettek ki, és új hagyományokat is teremtettek. A hazai és külföldi versenyeken, fesztiválokon való részvétel új távlatokat nyitott a megméretésre.
Ma több mint 1300 diák tanul az iskolában. A 150 éves tanintézmény a történelmi Háromszék – ma Kovászna megye – legnagyobb és legeredményesebb magyar tannyelvű gimnáziuma.
