A képviselő az Európa tanácsi jelentéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, elégedettek, mert „szinte előzménytelen” az az érdeklődés és az a „fair, elvszerű magatartás”, amelyet a tanács és a szakbizottsága tanúsított a kérdés vizsgálatakor.
Egy felmérésre hivatkozva Tőkés László arról beszélt: a magyar történelmi egyházak 25 év alatt tulajdonaiknak csak a felét vehették birtokba, használatba az ingatlanok egyharmada került.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a román fél kitér a kötelezettség teljesítése elől, 2010 és 2013 között „gyakorlatilag leállt a visszaszolgáltatás folyamata”, de 2008 és 2012 között is mindössze kétszer ülésezett a restitúciós bizottság, és csak akkor gyorsult fel némileg a visszaszolgáltatás, amikor az Európa Tanácsba, a NATO-ba illetve az EU-ba felvették Romániát.
A román hatalom arra játszik, hogy húzza-halassza a kérdést, lehetőleg olyan állapotot akar, amelyben nem lesz kinek visszaszolgáltatni a vagyont – jelentette ki.
A politikus szerint fel kell hívni a figyelmet erre a botrányos ügyre az Európai Parlamentben is, és fel kell kérni az illetékes nemzetközi hatóságokat, hogy folytassák az ügy monitorizálását, és fokozott mértékben gyakoroljanak nyomást Romániára, amely – mint fogalmazott – macska-egér játékot folytat a nemzetközi intézményekkel, miközben odahaza elnyomásban tartja a kisebbségeket. Tőkés László ebben a munkában számít a többi kisebbség szolidaritására.
A képviselő örömét fejezte ki, hogy a Fidesz–KDNP listájáról felvidéki, kárpátaljai és délvidéki magyar képviselő is bejutott az Európai Parlamentbe, és jelezte azt is, reméli, az EP következő ciklusában áttörést érnek el a kisebbségek ügyében.
