Másfél héttel a buli előtt utazás classic faluról a nagyvárosba. Busszal le Révfülöpre, egy kis dekkolás a vasútállomáson. A régi épületet réges-régen hazavágták, durván rondát rittyentettek a helyére, de szépek ott a nyári hajnalok a fecskék miatt. Jóval kevesebben vannak, mint néhány évvel ezelőtt, de így is jó a műsor. Ki-be, szünet nélkül, néha derékmagasságban.
Mint mindig, most is csodálattal tölt el, hogy a vonat három és fél óra alatt teljesíti a Révfülöp–Budapest távot, egy ideje már fehérvári átszállással is cifrázzák. Dohányozni persze sehol, mert ez a legfontosabb. És tényleg senki nem gondolja, akinek ehhez köze van, hogy jó, akkor én most elszégyellem magam, és csendesen elhúzok anyámba.
Már csak egy metró meg egy villamos, és kinn is vagyok a Vágóhídon, naná, hogy ott próbálunk. Meg még vagy száz zenekar, folyamatosan az az érzésem, hogy egy fesztiválon vagyok, három sátor között pontosan középen és egyszerre hallok egy finn halálmetál-zenekart, egy kis ördöngösfüzesit és Péterfy Borit. Közben több tízezer állat lelke lebeg a Művészetek Palotája felé.
Egy hét után herótom lesz a mexikói kajától, skorbutot vizionálok. Pedig a csávók iszonyú jól tolják egy buszból. Viszont az estékre találok egy jó helyet a Kalefon, lehet cigizni, a személyzet barátságos, a rozé jó. Falc az utolsó busszal, olyan, mint egy falusi járat, köszönünk egymásnak a vezetővel.
Szeretek végigmenni azon a kerten, ami a villához vezet, amelyben ezekben a napokban lakom. A romlás virágai, nagy, lusta, vörös macska, madarak a bokrokban, vessetek a mókusok elé. Spleen a köbön, megy a dalszövegekhez.
Éjszakai beállás a hajón. A hangtechnikusok egyszerűen zseniálisak, életemben először tisztán hallok mindent a színpadon, magamat is beleértve. Viktor döbbenten kiszól a szobányi ládája mellől: nem hallom az énektől a basszust. Hihetetlenül jól szórakozom. Magunk pakoljuk le a cuccunkat a mikrobuszból, de előtte még odébb teszünk egy Zastavát, hogy beférjünk. Az Indások veszik az akciót, ők is kezdik élvezni. Másnap nem csinálunk semmit, szinte egész nap alszom, szakaszosan.
