S ezen a ponton tegyünk rövid kitérőt! A belga üzletember színészi képességeket is csillogtatva – előfordult, hogy a nyilvánosság előtt, sajtótájékoztatón fakadt könnyekre az Újpest FC sorsa fölött érzett bánatában – egy éven át azzal traktálta a közvéleményt, hogy áldatlan állapotokat örökölt Újpesten. Sőt nemcsak a közvéleményt, hanem a Magyar Labdarúgó-szövetséget, de még a politikai elitet is. Elérte, hogy az Országgyűlés külön, lex Újpest szellemiségű törvénymódosítással lehetővé tette a klub licencjogának idény közbeni átruházását az egyik kft.-ről a másikra. Így lett bő esztendeje az Újpest FC-ből Újpest 1885 Futball Kft.
A patinás egyesület, tágabban a labdarúgás érdekeit szem előtt tartva a döntéshozók szemet hunytak eme kifogásolható eljárás fölött, s megadták Duchatelet-nek az esélyt, hogy végre hozzálásson a székfoglalójában ígért terve megvalósításához, az Újpest hagyományaihoz méltó csapat felépítéséhez. Ne feledjük, hússzoros magyar bajnok, továbbá BEK-elődöntős, a vásárvárosok kupáján ezüstérmes csapatról beszélünk!
Kovács Zoltán ezen csábításának engedve köszönt el Diósgyőrtől, s tért vissza 2014 nyarán Újpestre.
– Elhittem, hogy valóban komoly csapat felépítése érdekében szerződtetnek. Hamar csalatkoznom kellett. A nyáron Nebojsa Vignjevics vezetőedzővel közösen így is ütőképes gárdát sikerült kialakítanunk. A téli szünetben romlott a helyzet, nyilvánvalóvá vált, hogy egyáltalán nem cél eredményes csapat kialakítása. Pedig anélkül, hogy bármelyik „rokon” csapatot megsérteném, egyik sem vetekedhet az Újpest tradíciójával. Az Újpest egyszerűen nem kerülhet alárendelt szerepbe e klubokkal szemben – beszélt a korábbi sportigazgató személyes meggyőződéséről. Kérdésünkre, hogy adott esetben, új tulajdonos vezetése mellett hajlandó lenne-e harmadszor is visszatérni a fedélzetre sportigazgatóként, így felelt: „Az Újpestért akárhányszor hajlandó vagyok belelépni ebbe a folyóba.”
