Óriási kondérokban rotyog a káposzta a Hajdú-Bihar megyei Monostorpályiban található Monostori Káposzta Szociális Szövetkezet konyháján. Nemcsak hagyományos, hanem kapros, paradicsomos ízesítésben is. Reggel hat órakor kezdődött a műszak. Már most 1200–1600 káposztát készít a szakembergárda, de több műszakos munkarendben havi 40 ezer káposztát is piacra dobhatnának. Minden a kereslettől függ. Bizakodnak.
– A baráti körömbe tartozó vállalkozónak kihasználatlan üzlethelyisége volt Monostorpályiban, s egy közös ötletelést követően állapítottuk meg, hogy abban töltött káposztát kellene készíteni, csomagolni, értékesíteni – avat be a kezdetekbe László Ildikó, a szövetkezet elnöke.
Elmondja, hogy ebben a csapatban benne volt Mérész Ferenc közismert debreceni vállalkozó, aki szállodát és éttermeket működtet a megyeszékhelyen. Tőle hallotta, hogy éttermeiben azt tapasztalja, sok vendég rendel a hagyományos magyar ételből, a töltött káposztából, és nincsen olyan állófogadás, ahol ne kérnének a megrendelők belőle, és ne fogyna el a rendezvény végére. Ez az érvelés elég volt a kezdeti nekibuzduláshoz.
A töltött káposzta alföldi neve szárma, Erdélyben takart néven ismert. Megtalálható a román ételek között is a sarmale (a török sarmak – „becsomagolt” szóból), de az erdélyi szászoknál is ez volt a régi céhünnepek és a szomszédságnapok főfogása. A szerbek sarmának nevezik, Moldvában, Bukovinában a töltött káposzta neve geluska, galuska. A töltött káposzta különféle változatai ismertek a török, az orosz és egyes ázsiai konyhákban is. Svédországban kaldolme néven ismerik. Az ürühússal töltött káposztát az arabok is nemzeti konyhájuk részének tartják.
Koreában a töltött káposztához hasonlító pecshuszont nem káposzta, hanem kínai kel leveléből készítik, siitakegombával, marhahússal töltik meg, szezámolajjal, fokhagymával, csilipaprikával ízesítik, és úgy főzik meg.
– Ráadásul anyáinktól, nagyanyáinktól azt láttuk, hogy mindig nagy kondérban főzték az ételt, s erre a főzés energiaigénye az egyik magyarázat. Legalább két és fél óra kell, hogy a káposzta megpuhuljon, összeérjen a disznóhúsos, rizses töltelék. Azért is nagyobb mennyiséget szoktak készíteni belőle, mert több napon át fogyasztható, sőt közben nő az élvezeti értéke. Ha rántott szeletet dobunk piacra, tisztában kell lennünk azzal, hogy azt sokan meg tudják csinálni, viszont a munkaigényes, hosszú előállítási idejű töltött káposzta főzésére kevesen vállalkoznak. Ezért láttunk üzletet benne – szögezi le a vezető.