A leendő MDF–FKGP–KDNP-kormány programját ismertetve így beszélt május 22-én: „Az új kormány a nép kormánya kíván lenni. Negyvenhárom év óta első ízben a magyar nép által szabadon választott parlament iktat most be egy kormányt. Ezért a kormány, ha bizalmat kapok az Országgyűléstől, és bizalmat kap a kormány, tényleg a magyar nép kormánya lesz. Tudjuk, hogy ez a gondolat az, amelyet az egypártrendszer kormányai a legjobban lejárattak. Ezt a fogalmat 1956 gyönyörű, de rövid közjátékától eltekintve hazug jelszóvá sorvasztották. Az új kormány élettel, tartalommal akarja kitölteni a népfelség elvét.
Ha az új kormány a nép kormánya, amely végleg leváltja az elnyomatás rendszerét, és végrehajtja az áttérést a szabadság rendszerére, akkor az államot és annak szerveit többé nem szabad azzal a bizalmatlansággal tekinteni, amely az elnyomatás eszközeinek járt ki korábban. Ezért most és erről a helyről fordulok a magyar néphez, hogy vesse ki magából a bizalmatlanság évtizedes, évszázados beidegződéseit, tekintse az intézményeket a magáénak, amelyek az ő érdekében, védelmében, szolgálatában működnek.”
Visszatekintve megállapíthatjuk, pusztába kiáltott szó maradt mindez. A katarzis elmaradt; a parlamentáris rendszerben természetes viták, az értelmiség gyorsan elfajuló törzsi küzdelmeinek csatazaján nem törhetett át a kormányfői óhaj. Az új, valóban a magyar nép felhatalmazását bíró kormány megalakulása után ezernyi, itt nem részletezett okból gyorsan jött a csalódás, amely nehezítette az Antall József által leírt, mély gyökerű össztársadalmi bizalmatlanság oldását. Ősszel a taxisblokád végletesen megmérgezte kormány és ellenzéke viszonyát, holott az azóta is sokat szidott, a kormányzás elemi feltételeit biztosító MDF–SZDSZ-megállapodás még valamilyen normális, európai viszony lehetőségét ígérte.
Hogy nem így lett, elsősorban aligha Antallon múlt: miközben elégtételt ígért azok emlékére, akik nem érték meg a diktatúra bukását, megértő türelemmel viselte a kormányprogram kíméletlen ellenzéki kritikáját, beiktatása után pedig köszönetet mondott az egykori állampárt azon képviselőinek, akik részesei voltak a demokratikus átalakulásnak.
