Feri negyvenes éveiben járó vállalkozó, a szcientológia egyház tagja. Évekkel ezelőtt kommunikációs problémáival fordult az egyházhoz, s ami ezután következett – miként szavaiból kiderül –, maga volt a „csoda”. Mára nemcsak azt tanulta meg, hogyan kell „sikeresen kommunikációt originálni” (beszélgetést kezdeményezni), de ami még fontosabb, immáron az eredményes hallgatást is elsajátította. Persze mindez nem egyből jött: az egyház több tanfolyamát is el kellett végeznie, melyek során nemegyszer embert próbáló gyakorlatokat végeztettek vele.
– Nem is gondolnád, milyen nehéz például, mikor a veled szemben ülő tanfolyamvezetőt kell órákon keresztül folyamatosan nézned – mondja. Az efféle bámulásnak élményei szerint pszichotikus hatása van: az idő átértékelődik, és csak úgy röpködnek a furcsa képek az ember fejében.
– Pislogni azért szabad? – kérdezek vissza ámultan, Feri azonban megnyugtat: lényeg, hogy kényelmesen üljünk, hiszen igen hosszú gyakorlatról van szó. Bár kérdésemre személyes rekordját nem árulja el, annyit elmond: egy jó kommunikátornak legalább két órán keresztül bármikor tudnia kell bámulnia egy másik ember arcát, mindenféle érzelmi reakció nélkül.
Ferivel a szcientológia egyház budapesti központjában beszélgetünk. Az Egyesült Államokban, L. Ron Hubbard által alapított mozgalom 1991-ben telepedett meg Magyarországon, s azóta is a politika és a sajtó kedvelt témája: 1993-ban a magyar Országgyűlés destruktív szektának minősítette, majd 2006-ban a Nemzetbiztonsági Hivatal is veszélyes vallási mozgalomnak ítélte.
Először az egyház honlapján venném fel velük a kapcsolatot, az úgynevezett oxfordi személyiségteszt kitöltésekor azonban úgy döntök, inkább személyesen próbálkozom. A kétszáz, igen tapintatlan kérdésből álló teszt elvégzését követően ugyanis az eredményekért a honlap további információt kér: e-mail címünkre, telefonszámunkra s életkorunkra kíváncsi. Az adatvédelmi nyilatkozatból ráadásul az is kiderül, hogy a szcientológusok szervere többek között számítógépünk IP-címét, böngészőnk típusát, valamint a „korábban látogatott weboldalt” is tárolja, vélhetően a személyiségünkről készített részletes profillal egy mappában.