Mint az széles körben ismeretes, nem olyan régen Budaörsről Mándokra, egy esküvőre helikopterrel utazott Rogán Antal és családja, másnap pedig ugyanígy a Bell 206 típusú, újonnan egymillió dollárért kapható légi járművel tértek haza. Bencsik András, a Demokrata újság főszerkesztője ezt követően egy interjúban úgy fogalmazott, hogy „minden középosztálybelinek futja helikopterezésre”.
Lemaradt a rotorlapátok keltette politikai viharról?
Itt a Hír TV remek összefoglalója. Videóval.
Ezzel a kijelentéssel csütörtökön Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert is szembesítették az általa tartott sajtótájékoztatón. Bencsik kijelentésére egyébként így reagált a kabinetminiszter: „Bizonyára Bencsik Andrásnak e téren igaza van, utólag én is megnéztem az árakat, én is azt gondolom, hogy egyébként akár egy Budapest feletti városnézést sokan megengedhetnének maguknak.”
Nos, a magyar középosztály tagjainak nagyon sok malacperselyt kell megtölteniük ahhoz, hogy ezt a Budaörs–Mándok utat helikopterrel megtehessék. És valójában a középosztály elsődleges álma nem egy kiadós helikopterezés, hiszen csak egy hajszál választja el a lecsúszástól – állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015 decemberében publikált adataiból.
A hazai „biztos középosztály” tagjai a 2014-es jövedelmek alapján havi bruttó 138 ezer forintból élnek, és annak a rétegnek, amelyet a lecsúszás fenyeget, az egy főre jutó havi bruttó jövedelme nem érte el a 80 ezer forintot. A középréteg jövedelmének az országos átlaga két évvel ezelőtt bruttó 112 ezer forint volt.
A GfK piackutatóinak és a Magyar Tudományos Akadémia társadalomkutatóinak az Osztálylétszám elnevezésű kutatása szerint a körte alakú társadalomszerkezetben – szűk elit, szűk középosztály és egyre nagyobb szegény réteg – a felső középosztály még megjelenik, valamivel több mint a lakosság 10 százaléka sorolható ide. A klasszikus középosztály azonban már nem létezik, akik ugyanis abba tartoznának, az átlagos jövedelemnél kevesebbet keresnek, megtakarításaik nincsenek, és a leszakadás peremén egyensúlyoznak. Bármennyire is ez a társadalmi réteg lenne hivatott arra, hogy kiegyensúlyozza az ország gazdaságát, jelenleg inkább az látszik, hogy egyre lejjebb csúszik, sokukat gyakorlatilag már csak egy hajszál választja el a szegénységtől.
A fenti jövedelmi viszonyok fényében érdemes tehát megvizsgálni, mennyire nyugszik reális alapokon Bencsik kijelentése.
A helikopter bérlése nem azonos árkategória a helikopteres városnézéssel. Míg az utóbbi ára fejenként 30-40 ezer forint, magának a légi járműnek a bérlése óránként 95–250 ezer forintot jelenthet. A Rogán családot szállító Bell 206-os helikopter – amely a legolcsóbb gázturbinás gépek egyike – bérlése óránként 200 ezer forintba kerül a hazai piacon. Budaörstől Mándokig 260 kilométer a távolság, így négy munkaórával számolva csaknem egymillió forintba kerülhetett az út.
Igazi belépő kategória a Schweizer 300C típusú helikopter, amely három személyt tud szállítani, és 160 kilométeres óránkénti sebességgel repül. Ennek kölcsönzési ára 95 ezer forint óránként. Míg egy Kamov KA–26-os – Magyarországon többnyire permetezésre és műtrágyaszórásra használt – helikopter bérlése légi óránként 250 ezer forintba kerül.
Megkerestük az egyik legnagyobb hazai légijármű-kölcsönző tulajdonosát, aki nevét nem kívánta adni nyilatkozatához, ám a következőkről tájékoztatott minket: nem véletlen, hogy 20–50 éves gépeket lehet bérelni idehaza, hiszen azok beszerzési ára és bérbeadása így lehet viszonylag olcsó.
Szerinte a magyar középosztály tagjai, ha nem alkalomszerűen, de ötévente igenis megengedhetnek maguknak egy ilyen utazást. Rogán Antal persze nem a középosztály tagja, hanem csúcspolitikus, éppen ezért a történtek sajtóvisszhangja árt a légi járműves szakmának. Most már visszatérő ügyfeleik is meggondolják, hogy mivel utazzanak, hiszen fennáll a veszélye, hogy a helikopterről leszállva lesifotósok fényképezik őket.
A nyilatkozó szerint az, hogy az oda- és a visszautazás más-más napon volt, nem drágította meg jelentősen a politikus utazását, hiszen ilyenkor, „mivel a gép nem cukorból van, és nem olvad el a szabadban”, egy-egy falu focipályáján pihentetik a gépet, a megrendelő pedig kifizeti a pilóta 15-20 ezer forintos szállását. Ők rendszeresen szállítanak „kiemelt személyeket” helikopterrel, ugyanakkor a nagy hóesésben az áramszolgáltatókat segítik, s orvosokat és emberi szerveket is szállítanak a transzplantációkhoz.
