Miről mesél a pingvinürülék?

Magyaroké a vicces és elgondolkodtató kutatások fizikai Ignobel-díja.

– És az új bögölycsapda is sikert aratott?
– Olyan nagy a gyakorlati jelentősége, hogy egy nemzetközi kutatás-fejlesztési konzorcium tagjaként egymillió euró kutatási támogatást nyertünk el rá az Európai Uniótól. A fehér lovas cikkünk sem maradt gyakorlati alkalmazás nélkül. Kiderült ugyanis, hogy bár a fehér ló bögölyvédettebb a sötétnél, még a fehérnél is jobb a zebracsíkos, amely még kevesebb bögölyt vonz. Ennek pontos okát jelenleg is kutatjuk, vannak ötleteink, de ezekről egyelőre nem szeretnék beszélni. Az állattartók jól tudják, hogy a lovak a nyári hónapokban szenvednek a bögölyöktől, főleg ha víz van a közelben. Hogy a vérszívásukkal zaklató bögölyöktől megvédjék a sötét lovaikat, a gazdák először fehér festékkel csíkozták be a barna és a fekete lovakat. Aztán egy élelmes lófelszerelés-gyártó cég hamarosan piacra dobta csíkos lóruháit, amelyek valóban hatékonyan csökkentik a lovakat támadó bögölyök számát. Ezen eredményekből kiindulva egy kísérletileg bizonyított új magyarázatot adtunk a zebrák csíkosságának egyik hasznára: a vérszívó bögölyök ellen véd vizuálisan.

– Hogyan folyik a gyakorlatban a kutatásuk? Például a lovak és a bö­­gö­lyök kapcsolatát hogyan vizsgálják?
– Véletlenül figyeltünk fel rá egy szokolyai lovastanyán, hogy az egyik vendég visszahozta a barna (pej) lovát, mert az folyton le akarta dobni az állandó bögölytámadások miatt. Amikor a barna ló helyett fehéret (szürkét) vitt ki, a csekély bögölyzaklatás mellett rendben meg tudta ülni. A barna és fehér lovakat támadó bögölyöket fényképről megszámolva derült ki, hogy utóbbiak jóval kevesebb bögölyt vonzanak. Ezután három nyári hónapra többféle – sötét, világos, csíkos – műlovat helyeztünk ki egy rétre, és bekentük őket ragasztóval. Hetente kimentünk hozzájuk, és begyűjtöttük a rájuk szálló és ragadó bögölyöket. Kiderült, hogy a sötétekre ötször-tízszer annyi szállt, mint a fehérre, de a zebracsíkosra még a fehérnél is kevesebb.

– A fekete sírkőre szálló szitakötők miért érdekesek?
– A fekete sírkő csak egy példája a visszavert fényt vízszintesen polarizáló, így a vízi rovarok számára vízfelületnek érzékelt, ember alkotta tárgyaknak. Ez is viccesnek hathat a temető miatt, de ha belegondolunk, hogy védett és a helyi ökoszisztéma számára fontos rovarfajok (például szitakötők, kérészek, tegzesek) a víz helyett például fekete sírkövekre, aszfaltutakra, napelemtáblákra, sötét üvegfelületekre petéznek, és ezzel az egész utódgeneráció vesztét okozzák, környezetvédelmi szempontból máris komollyá válik az egész. Az ember mindezen polarizáló, csillogó fekete tárgyakkal és felületekkel fényszennyezést okoz a természetben. E jelenséget éppen a temetői sírkövekhez vonzódó szitakötők megfigyelése segített felismerni és általánosítani. Ennek elkerülésére a zebracsíkok analógiájára megoldást is kifejlesztettünk, amelyet már szabadalmaztattunk is.

– Ahogy szenvedélyesen érvel felfedezéseik gyakorlati haszna mellett, arra következtetek, gyakran kapja meg, hogy csupa haszontalansággal foglalkozik, és költi az adófizetők pénzét.
– Ha megnézzük a mostani díjról szóló legelső rövid, kevésbé informatív sajtóhíreket, az Ignobelt legtöbbször úgy állítják be, mintha a díjjal a legértelmetlenebb, leghaszontalanabb kutatásokat tüntetnék ki. Ez egyszerűen nem igaz. Mielőtt nyilvánosságra hozták volna a díjazottak listáját, a bizottság diszkréten megkeresett, és megkérdezte, elfogadnánk-e a díjat. Vissza is lehet ugyanis utasítani, hiszen senkit sem akarnak megbántani. Társ­szer­zőim tájékoztatása során arra jutottunk, hogy éppen azért díjazták két cikkünket, mert az elsőre viccesnek tűnő tanulmányokról később kiderült, mennyire jelentősek tudományosan és gyakorlati szempontból is. Ezért elfogadtuk a díjat.

– Kutatócsoportja az utóbbi években rengeteg szerteágazó témában tett felfedezéseket, amelyekre sokan felkapták a fejüket. Elsőre azt is nehéz elképzelni, miként találnak rá a problémákra.
– Általában a véletlen segít. A múzeumi és művészeti lóábrázolások biomechanikai vizsgálatának például semmi köze nem volt csoportunk fő kutatási témájához, a polarizációérzékeléshez, viszont mindig is érdekeltek a lovak, és gyanússá vált, hogy a szobrok, festmények gyakran pontatlanul ábrázolják járásukat. Ha az ember érdeklődő, nyitott szemmel jár a világban, gyakran talál érdekes problémákat. Minden kutatóprogram első lépése az, hogy felismerünk egy érdekesnek, fontosnak, rejtélyesnek tűnő jelenséget. A sírköves-szitakötős cikkünk ötlete is véletlen megfigyelésből fakadt. Kiskunhalasról származom, és amikor hazamegyek, gyakran sétálok az arborétumnak is beillő egyik temetőben. Ott vettem észre, hogy a fekete sírkövek körül sokkal több szitakötő tartózkodik. Nyár volt, szabadságon voltam, elkezdtem hát kísérletezni, kiderítendő, mi lehet e jelenség oka. A bögölyökre is ott figyeltem föl, mert a temető mellett van egy lovastanya. Márpedig ahol ló van, ott a bögöly is megfordul.