A fogadóépület azonban jelentősebb renováláson egészen 2017-ig nem esett át. Az üzemeltetést végző Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) tisztában volt azzal, hogy muszáj haladnia a korral. Fontos lépésre szánták el magukat: a Palatinust egész évben használható, wellnessfunkciókkal is bíró fürdővé alakították át.
A műemléki védettség természetesen kötötte a tervezést végző Archikon Kft. szakembereinek a kezét. Az volt a feladatuk, hogy az eredeti építészeti megjelenés visszaállítása mellett az épület déli szárnyában termálfürdőt alakítsanak ki.
– A felső szint, ahogyan korábban is, megmaradt öltözőnek, az alsón azonban, amely valamikor üzemi, a nagyközönség számára elzárt területként működött, meleg vizes és gyerekmedencét, szaunákat, masszázshelyiségeket alakíttattunk ki – mondta a Magyar Nemzet érdeklődésére Czinege Szilvia, a BGYH marketingigazgatója.
Bár lapunk nem éppen strandolásra ideális időt választott arra, hogy megtekintse az épületet és a szabadtéri részeket (hiszen már leesett az első hó), az már a bejárat előtti térben is érzékelhető volt, hogy a felújításkor valóban ügyeltek a részletekre; elég, ha csak abból indulunk ki, hogy az eredeti fehér festést is visszahozták a korábbi rózsás-magentás helyett. Sőt a front oszlopsorából a középső hármat sikerült eredeti állapotában megőrizni, illetve megszépült Csorba Géza Napozó lány című szobra is. (Érdekesség, hogy a második világháborúban megsérült mű helyét egy időben átvette Émile Guillaume Fésülködő nő című alkotása, amely eredetileg a Szabadság téren állt mint „a magyar fájdalom” szobra, és egyik szándékosan csonkolt változata ma is ezen a néven áll Debrecenben Trianon-emlékműként.) Emellett újra régi fényében tündököl Pekáry István mozgalmas, Dál-kisasszonyok násza című falképe is, amelynek rekonstrukcióját az őszi hónapokban végezték el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!