Az első Boeing egy faszerkezetű hidroplán volt

A ma fogalomnak számító Boeing a harmincas években óriás hidroplánjával lépett be a világnagyságok közé.

A Boeing-konszern ma nemcsak utasszállító repülőgépeiről híres, sok egyéb márka beolvadásával gyárt még katonai szállítógépet, vadászgépet, helikoptert, drónt, rakétát, űreszközöket, hogy csak a fontosabb termékeket említsük. Óriás lett a mögötte levő majd száz év alatt. Első saját gépe, a B1 modell fából épített hidroplán volt.

Boeing egy Amerikában milliomossá lett német bevándorló család gyermekeként a Yale-en végzett, majd Seattle-ben átvette a családi fa- és bányaipari üzletet. A tízes évek elejétől közös klubba járt a szintén német gyökerű Conrad Westervelt mérnökkel, tengerésztiszttel, akit a tengeralattjáró-gyár felügyeletére helyeztek oda.

A két agglegény odavolt a század új találmányáért, a repülésért, egy Curtiss hidroplánon tanultak meg repülőgépet vezetni. Sok pilótához hasonlóan úgy gondolták, hogy a piacon kínált repülőgépeknél jobbat tudnak építeni. Akkor többnyire így indultak a később híressé vált repülőgépmárkák.

Ideális párost alkottak. A faipari nagyvállalkozó Boeing adta az üzleti hátteret akkor, amikor a gépeket többnyire fából és vászonból készítették. Westervelt pedig a híres Massachusetts Institute of Technologyn végzett mérnökként. B&W néven céget alapítottak, 1916-ban már repültek a képen látható Bluebill nevű hidroplánnal. A névből is látszik, hogy az üzletben nagyobb súlya volt Boeingnak.

Az év végén Conrad Westerveltet visszahelyezték Washingtonba, s az ötezer kilométer távolság lehetetlenné tette az együttműködést. Boeing nevére vette a céget, akkor még hittek a nagyvállalkozók a halhatatlanságban.

Egy kínai repülőmérnök alkalmazásával tökéletesítették a hidroplánt, új léghűtéses motorra cserélték a korábbit. Létrejött a Boeing Model C nevű kétüléses kiképző repülőgép. Egy haditengerészeti beszerzési pályázat meghozta az üzleti sikert is, 51 darabot rendeltek belőle.

Az európai háború végén már gondolni kellett a jövőre. A világégés után Boeing elsőként Amerikában légiposta-szállítási jogot szerzett, a hidroplán civil változata Seattle és Vancouver között vitte a leveleket.  A háromszáz kilométeres légi utat néha Boeing maga is repülte.

Bill Boeing személyes veszte lett, hogy az üzlet hatékonysága miatt a légitársaságot egy cégben kezelte a repülőgépgyárral, a harmincas évekre már elég sikeresen. 1934-ben a trösztellenes törvény alapján a szövetségi kormány gyártási és légitársasági üzletágak mentén feldaraboltatta a céget.

Boeing lemondott a cég elnökségéről, eladta részvényeit, visszavonult, és saját örömére lovakat tenyésztett.

A feldarabolást követően a repülőgépgyár maradt a nagy Boeing, a Bill által elindított katonai és utasszállító modellek pedig a harmincas évek második felére beértek. Kiemelkedik közülük a 314-es típusú transzkontinentális utasszállító hidroplán, amely a Pan Am színeiben hódította meg a világot.

Boeing első gépéről többet olvashat a Vízirepülés.hu oldalunkon. A Clipperökről pedig részletesebben irtunk a Repülni JÓ Füzetek Az utasrepültetés nagy pillanatai című számában.