Gigantikus hidroplán fából, lepipálta az Airbust

Fél évszázada senki sem hitte, hogy a Hercules levegőbe emelkedik.

Dr. Varga Sándor
2014. 02. 07. 7:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A második világháború tengeri csatái nyomán merült fel az amerikaiakban egy olyan transzkontinentális szállítógép építésének igénye, amely rengeteg embert vagy hadianyagot úgy tud átszállítani az óceánon, hogy a német tengeralattjárók torpedói nem veszélyesek rá. Csak egy óriáshidroplán jöhetett szóba.

 

A projektet 1942-ben kezdték, majd további lendületet kapott, amikor Howard Hughes, a színésznőkkel flangáló légiipari nagybefektető is beszállt. A háborús anyaghiány és a hatalmas tömeg miatt Hughes a hidroplán szerkezetét nem alumíniumból, hanem különlegesen kezelt fából kezdte építtetni, de a prototípus a második világháború végére sem készült el. A hitetlenkedők gúnynevet akasztottak rá, Spruce Goose-nak, Luclibának csúfolták.

 

Végül bár három hidroplánra volt megrendelés, csak egy repülőgépet építettek.

A Hughes H–4 modell méretei az akkori repülőgépekhez viszonyítva elképesztőek voltak, ami a szállítandó 750 teljes felszerelésű katona vagy egy M4 Sherman tank miatt érthető volt. Hughes a kétkedőknek a választott névvel is visszavágott, az óriási hidroplánt Herculesnek nevezte el.

 

Néhány adat: a hossza közel hetven méter, a szárnyfesztávja majd száz méter, magassága jóval meghaladja a húsz métert, felszállótömege pedig 180 tonna. Nyolc motorjával 400 kilométer per órás utazósebességet terveztek neki.

 

Hughes jóval megelőzte korát. A rajzos összehasonlításnál látható, hogy a Hercules méretei még mindig lepipálják a mai nagyágyúkét.

 

Nem csoda, hogy a kortársak a nyolc, egyenként háromezer lóerős hajtómű ellenére sem hittek abban, hogy ez a repülőgép valaha repülni fog.

 

A kivagyiságáról is híres – vagy hírhedt –  Hughes megtréfálta a közönséget. 1947. november 2-án csak gurulópróbát, pontosabban úszópróbát hirdetett. Majd nagy médiacsinnadratta mellett harmadszori nekifutásra a kapitányi ülésből saját maga emelte el a repülőgépet, és két kilométert repült vele.

 

Ezzel megmentette a befektetését, de a következő tíz években nagyon ügyelt arra, hogy a Herculesszel többet ne kelljen repülnie.

 

Ha tetszett a cikk, keressék a Vízirepülés.hu című oldalunkat. Nemrég jelent meg egy hosszabb írásom Repülő autók címmel, olvassanak bele abba is!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.