Szólt a jelző, Iván leszállt és elemet cserélt, majd vissza a légtér pörgésébe. „Hoppá, az egyik kormány rosszalkodik” – mondta. Leszállás, mozgatás után se lett jobb, de még talán miattam erőlködik vele.
Közben kérdés nélkül is beszél.
– Lassan teljesen elfogyunk, én is inkább többet repülők már kerekes géppel a mezőről. Leszaladunk néha Gárdonyba, Balatonra, korán reggel, míg a strandon még nincs élet, csodás ott a repülés. Ha a horgászok meg szívóznak, elküldöm őket, mitől lenne nektek több jogotok a vízhez, morgolódom. Képzeld, mi lenne, ha összejönnénk itt tízen-húszan és nyomnánk egész nap. Pedig nem zavarnánk vele senkit, nézd, az a csaj is titokban a hidroplán repülését lesi. Csudába, nem fogad szót, nem erőltetem tovább, lehozom a hidroplánt.
A technika közbeszólt, de nagy élmény volt és nem olyan tömény, mint egy hónapja Ausztriában. Elmenőben az egyik fürdőző udvariasan ránk köszön: Viszontlátásra! „Na látod – mondta Iván –, ő is jól érezte magát velünk.”
Ha tetszett a cikk, nézzenek rádió-távirányitású nagymodell-repüléseket a Repülni Jó oldalunkon.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!