Hidroplán légitársaságok Isztambulban

Egy Amerikából hazatért török szakmai befektető és az első török hidroplánpilóta állnak a társaságok mögött.

2010-ben a szingapúri légiparádén készítettem interjút a kanadai Viking hidroplán repülőgépgyár egyik vezetőjével, aki előtte egy órával írta alá a rendezvény legnagyobb szerződését. Hat darab Viking Twin Otter 400-as típusú húsz személyes kétéltű hidroplánt rendelt tőle egy frissen alakult isztambuli légitársaság, a Seabird.

A képen Kursad Arusan, aki húsz évet dolgozott Amerikában, különböző nagynevű légitársaságoknál volt menedzser, de belekóstolt a hidroplán életbe is.  2010-ben tért haza Törökországba, hogy a saját lábára álljon és befektetőkkel megalapította a Seabird légitársaságot.

Úttörőként természetesen hidroplánokra gondolt, számára annyira kézenfekvőek voltak az előnyök, amit ezek a repülőgépek kínálhattak a török piacnak. A tengerszorosok gyors átszelése, a leszállások olyan helyek vizein, ahol nem járt még repülőgép, hogy csak néhányat említsek közülük.

Mivel hidroplán légitársaságra nem adtak engedélyt, megalapította az első török légi taxit. Kanadából bérelt használt repülőgépeket személyzettel és a DHC6 Twin Otter kerekes változatát tolta előtérbe. Többek között szállodáknak szállított vendégeket a közelben levő füves repterekre, amivel megfogta őket. Elvitte volna ő a turistákat a szálloda strandjának gyepéig is, ha engedte volna a hidroplánrepülést a hatóság.

Két évet lobbizott a vízirepülés meghonosításáért, amiben szerinte a legnehezebb a légügyi és a tengerészeti hatóság közötti megegyezés volt, de végül megszületett a rendelet.

Talán azzal győzte meg őket, hogy Kanadából olyan kapitányokat szerződtetett, akik már több mint hatezer órában, nagyobbrészt közforgalmi hidroplánokat repültek. Ennek ellenére a hidroplánoknak két kilométerre ma is el kell kerülniük a strandokat.

Továbbá a hatóság ragaszkodott a légi utaskísérőhöz, a biztonsági ellenőrzéshez, kiépített hidroplán kikötőhöz, amit természetesen teljesített, de szerinte feleslegen növelte vele a költségeket. Kanadában és máshol az ilyen feladatokat a pilóták végzik.

Másfél éve az egyik Twin Otterre felszerelték az úszótalpakat, a másikat már eleve így hozták, és beindult az üzlet. A legsikeresebb útvonalak, talán mondanom sem kell, a szállodák saját kikötői voltak, ahol a vendégeket a szó szoros értelmében, tényleg házhoz szállították.

A fővárosi hidroplánkikötőt – a nyitóképünkön és itt is látható – az Aranyszarv-öbölben egy metróhíd mellett hozták létre, másik sikeres termékük a 20 perces isztambuli városnézés lett – 80-100 euró közötti áron.

Érdekes üzletpolitika, hogy a menetrend szerinti repülési jegyen ekkora időt féláron adnak. Bár lehet, hogy mindezt a célvárosok támogatása tette lehetővé. Izmir és Bodrum mellett a legsikeresebb városuk a Márvány-tenger öblének túlsó partján Bursa.

A városi önkormányzat a helyi BKV bevonásával hidroplán repülési programot hirdetett, a képen az egyik szellemes felhívás. Egy év alatt 18 ezer utas repült 22 perc alatt az isztambuli tengerparti metró megállóig és vissza, ami ragyogó kezdés egy útvonalon. Hiába, a többórás egyéb közlekedési eszközön megteendő utak a jó ár mellett sem versenyképesek.

Bursa városa a Seabird-öt nemcsak támogatta, hanem év közben megnyitotta az isztambuli repülő utat más hidroplánok előtt is. Az első török hidroplánpilóta egygépes légitársasága is beszállt az üzletbe a képen látható kétéltű Cessna Caravánnal, amely csak fele akkoraként tíz utast szállíthat.

Nem tudni, hogy a felek között miért romlott meg a viszony, de nyáron a Seabird törölte Bursát a menetrendből. Közben az alapító vezérnek, Kursad Arusannak egyéb nehézségei is voltak, talán az induló cégekben szokásos veszteségek túlzott mértéke miatt korlátozták a befektetők a jogkörét.

Pedig bővült a menetrend, szaporodtak a városnézések és a charterek, megjött a harmadik Twin Otter, szintén bérbe. Arusan szeme előtt már külföldi célpontok, görög szigetek, a Fekete tengeren pedig a bolgár Burgasz vagy az orosz Szocsi lebegnek. Bár a kanadai Viking gyár még nem építi neki a Twin Otter hidroplán modernizált változatát.

Ennek ellenére Kursad Arusan próféta lett saját hazájában, mert közreműködésével a közforgalmi hidroplánrepülés kitörölhetetlenül a török közlekedési rendszer része lett.

Ha tetszett a cikk, nézzék meg egy videónkon, hogy repülnek otthon a kanadaiak!