A kis gitáros helyzete ugyanakkor még nehezebb, mint feltörekvő társaié. Az Ígéretes titánok zenerovatunkban feltűnő bandák, zenészek esetében látjuk ugyanis, hogy micsoda véráldozat egyről a kettőre lépniük a feltörekvőknek. Érezzük, micsoda brutális erőfeszítés kell ahhoz, hogy a jelen zenei közegben valaki erős médiatámogatás és menedzsment híján utat találjon magának a tehetségkutatóknak csúfolt gagyik és a belső érdekszférák egymás közötti öntrendcsinálásának, önajnározásának erdejében. Gergő pedig még ebből a szempontból is komolyabb hátránnyal indul.
Mivel szülei nem ismerősek a zene világában, ezért egyértelmű, hogy egy idő után nem tudnak többet tenni érte. Mint Tünde mondja, már annak örülnének, ha a kis gitáros kiszabadulna saját szobája magányából. Hogy ne egyedül, egymagában kelljen zenélnie, hanem egy olyan közösségben, ahol befogadják őt, s a tehetsége alapján ítélik meg. Jártak már korábban is több zenei táborban, ahol be tudott illeszkedni az ifjonc, ám olyan közösségre nem leltek még, ahol állandó, aktív tag lehetne s átadhatná magát az egyetlen szenvedélyének.
A cél tehát adott, mi pedig csak szurkolni tudunk a kis tehetségnek. Ahogy abban is bízunk, hogy mielőbb láthatjuk majd újra élőben, mert vétek lenne elkallódni hagyni egy ilyen gitáros arcot. Gergő közben addig is zúzza lankadatlanul. Nem hiába, hiszen szerintem már az anyaméhben is tuti, gitár volt a jele.
További érdekességekért érdemes követni a rovatunk Facebook-, Tumblr- és Instagram-profilját is. Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!
