Lassabban fújódik az albérletlufi

Meglepő, de nem Budapesten, hanem Debrecenben kell a kereset legnagyobb részét, mintegy 68 százalékát albérletre költeni.

A budapesti kerületekhez hasonlóan vegyes kép rajzolódik ki a megyeszékhelyeken is. A 40-80 négyzetméteres győri lakások bérleti díja például átlagosan 100 ezer forint volt az október–novemberi adatok alapján, ami ugyan a legmagasabb érték a megyeszékhelyek között, ám 9 százalékos visszaesést jelent az elmúlt évhez képest. A győri albérletdíjak csökkenésében a szakértő szerint szerepe lehetett annak is, hogy megjelentek új lakások és új beruházások is a piacon, ezek pedig közvetett módon mérsékelhették az albérletek iránti keresletet és növelhették a kínálatot is. Mindezt a KSH adatai is alátámasztják: az első félévre vonatkozó adatok szerint új lakások terén Győr áll a legjobban az egész országban. A településen tízezer lakosra több mint 13 új lakás jut, ami négyszerese az országos átlagnak.

A megyeszékhelyek rangsorában Debrecen áll a második helyen, méghozzá 85-90 ezer forintos átlagos bérleti díjjal: ez stagnálást, minimális csökkenést jelent a tavaly október–novemberi adatokhoz képest. A dobogó harmadik fokára Székesfehérvár és Pécs lépett fel: mindkét városban 80 ezer forintért bérelhetőek a 40-80 négyzetméteres lakások, ami Székesfehérvár esetében 27, Pécsett pedig 33 százalékos növekedést jelent a tavaly október–novemberi szinthez képest. Szintén jelentős emelkedés könyvelt el Kaposvár, Tatabánya és Miskolc, ahol 22-29 százalékkal emelkedtek az árak, és ahol most ennek eredményeként átlagosan 55-58 ezer forintért lehet kivenni egy lakást.

A megyeszékhelyek közül Békéscsabán lehet legolcsóbban lakást bérelni: itt átlagosan havi 45 ezer forintért kínálják a 40-80 négyzetméteres otthonokat, ami éves összevetésben nem jelent különösebb változást. Zalaegerszeg szintén olcsónak számít a maga 48 ezer forintos árszintjével, ám itt ez már 7 százalékos többletet jelent tavalyhoz képest.

Ha a nettó keresetekkel összemérjük a megyeszékhelyek lakásbérleti díját, akkor azt látjuk, hogy a gazdasági szempontból legtempósabban fejlődő megyeszékhelyeken, például Győrben és Kecskeméten az adott megyére jellemző nettó átlagkereset 60 százalékát viheti el egy albérlet. Emellett vannak olyan városok, így például Zalaegerszeg vagy Salgótarján, ahol a nettó kereset harmadából kijöhet a havi bérleti díj. Meglepő módon hazánkban nem Budapesten, hanem Debrecenben kell a nettó átlagkereset legnagyobb részét, mintegy 68 százalékát albérletre költeni.