Lassabban fújódik az albérletlufi

Meglepő, de nem Budapesten, hanem Debrecenben kell a kereset legnagyobb részét, mintegy 68 százalékát albérletre költeni.

Év végére lassult a budapesti lakások bérleti díjának emelkedése: a 40-80 négyzetméteres otthonokért októberben és novemberben átlagosak havi 130 ezer forintot kellett fizetni, szemben az előző év azonos időszakában mért 120 ezer forintos átlaggal. Ezen belül a 40-59 négyzetméteres albérletek díja területtől függően átlagosan 120 ezer forint körül alakult, míg a nagyobbaké átlagosan 160 ezerre rúgott – derül ki az ingatlan.com friss összeállításából. A drágulás átlagosan 8 százalékos volt, ami alacsonyabb az eddiginél.

„A kerületeket külön vizsgálva az is látszik, hogy jelentősek az eltérések, mind a havi bérleti díj, mind a növekedés mértékét tekintve” – mondja Balogh László, az ingatlan.com szakértője. Kiemeli, hogy a legjelentősebb emelkedést a XVI. kerület érte el, ahol átlagosan 56 százalékkal nőttek az albérleti díjak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy most nagy átlagban havi 106 ezer forintot kell fizetni egy lakás havi bérletéért. A XX. kerületben 36 százalékkal nőttek a díjak, míg a XI. kerületben 35 százalékkal. Az előbbi helyen most havi 95 ezer forintot kell fizetni egy átlagos albérletért, míg az utóbbin 135 ezret.

Az V. kerület továbbra is a legdrágább: itt az októberi és novemberi hirdetések alapján átlagosan 180 ezer forintért lehet kivenni lakást, ami 20 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget. Balogh László kiemeli, hogy az V. után az I. és a VI. kerület következik 150-150 ezer forintos bérleti díjjal, ám az I. kerületben ez mindössze 1 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben, a VI. kerületi bérleti díj pedig 5 százalékkal marad el a tavalyi értéktől. A legnagyobb csökkenést a II. kerület könyvelhette el: itt idén októberben és novemberben a kiadó lakásokat átlagosan 140 ezer forintért kínálták, ami 12 százalékos csökkenést jelent a múlt év azonos időszakához képest.

Az átlagos bérleti díjak növekedésének lassulása nagyrészt azzal magyarázható, hogy a főváros belső kerületeiben a drágulás már a tavalyi év második felében megindult, így ezeken a területeken az idei árakat már eleve magasabb bérleti díjakkal kell összehasonlítani. Másrészt a belső kerületekben tapasztalt áremelkedés miatt a külső városrészekben található kiadó ingatlanok iránt megnőtt a kereslet: ezeken a területeken jelentősen élénkült a piac, nagyobb mértékben emelkedtek az árak is. „Az összesített budapesti adatokból látható lassabb árnövekedést az is magyarázza, hogy a fizetőképes kereslet korlátokat szab az áremelkedésnek. A legfrissebb KSH-adatokból például látszik, hogy Budapesten az idei első háromnegyed évben 204 ezer forint volt a nettó átlagkereset, aminek az átlagos albérleti díj a kétharmada, egészen pontosan 66 százaléka” – emeli ki Balogh László.

A budapesti kerületekhez hasonlóan vegyes kép rajzolódik ki a megyeszékhelyeken is. A 40-80 négyzetméteres győri lakások bérleti díja például átlagosan 100 ezer forint volt az október–novemberi adatok alapján, ami ugyan a legmagasabb érték a megyeszékhelyek között, ám 9 százalékos visszaesést jelent az elmúlt évhez képest. A győri albérletdíjak csökkenésében a szakértő szerint szerepe lehetett annak is, hogy megjelentek új lakások és új beruházások is a piacon, ezek pedig közvetett módon mérsékelhették az albérletek iránti keresletet és növelhették a kínálatot is. Mindezt a KSH adatai is alátámasztják: az első félévre vonatkozó adatok szerint új lakások terén Győr áll a legjobban az egész országban. A településen tízezer lakosra több mint 13 új lakás jut, ami négyszerese az országos átlagnak.

A megyeszékhelyek rangsorában Debrecen áll a második helyen, méghozzá 85-90 ezer forintos átlagos bérleti díjjal: ez stagnálást, minimális csökkenést jelent a tavaly október–novemberi adatokhoz képest. A dobogó harmadik fokára Székesfehérvár és Pécs lépett fel: mindkét városban 80 ezer forintért bérelhetőek a 40-80 négyzetméteres lakások, ami Székesfehérvár esetében 27, Pécsett pedig 33 százalékos növekedést jelent a tavaly október–novemberi szinthez képest. Szintén jelentős emelkedés könyvelt el Kaposvár, Tatabánya és Miskolc, ahol 22-29 százalékkal emelkedtek az árak, és ahol most ennek eredményeként átlagosan 55-58 ezer forintért lehet kivenni egy lakást.

A megyeszékhelyek közül Békéscsabán lehet legolcsóbban lakást bérelni: itt átlagosan havi 45 ezer forintért kínálják a 40-80 négyzetméteres otthonokat, ami éves összevetésben nem jelent különösebb változást. Zalaegerszeg szintén olcsónak számít a maga 48 ezer forintos árszintjével, ám itt ez már 7 százalékos többletet jelent tavalyhoz képest.

Ha a nettó keresetekkel összemérjük a megyeszékhelyek lakásbérleti díját, akkor azt látjuk, hogy a gazdasági szempontból legtempósabban fejlődő megyeszékhelyeken, például Győrben és Kecskeméten az adott megyére jellemző nettó átlagkereset 60 százalékát viheti el egy albérlet. Emellett vannak olyan városok, így például Zalaegerszeg vagy Salgótarján, ahol a nettó kereset harmadából kijöhet a havi bérleti díj. Meglepő módon hazánkban nem Budapesten, hanem Debrecenben kell a nettó átlagkereset legnagyobb részét, mintegy 68 százalékát albérletre költeni.