Építőipari talány: mihez képest rekordév az idei?

Csúcsév lesz, 10-12 ezer lakást is felhúzhatnak, ám mindez még csak töredéke a 2004-es csúcsnak.

A lakásépítési mélypont jó pár évvel a válság beköszönte után érkezett el, már bőven a kilábalás éveiben: 2013-ban, amikor országoson mindösszesen 7213 új lakás került piacra. Ezen a területen még tavaly sem történt komolyabb előrelépés, ugyanis mindössze 7619 új ingatlant adtak át, ami 9 százalékkal múlja alul az egy évvel korábbi adatot – derül ki az Otthon Centrum elemzéséből. Beszédesek a részletek is, a csökkenés ugyanis Budapesten és a községekben csak 4 százalékos volt, míg a megyei jogú városokban 14 százalékos. A tavaly használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 négyzetméter volt, ugyanakkora, mint egy évvel korábban.

A számokból jól látszik, hogy tavaly a fejlesztők még nem nagyon tértek magukhoz: a vállalkozások által épített otthonok aránya országos szinten csak 39 százalékos volt. Viszont ez a szám Budapesten már ebben az évben nőtt, méghozzá a 59-ről 66 százalékosra. Az ország egészét nézve azt láttuk, hogy a lakások 55 százaléka saját használatra épült, értékesíteni csak 41 százalékukat akarták. Ismert adat az is, hogy az ekkor épült lakóépületek között a családi házak aránya 56-ról 60 százalékosra nőtt, míg a többszintes, többlakásos épületeké 35-ről 33 százalékosra csökkent. Beszédes az is, hogy a lakóparkban épült lakások aránya már nem 7, hanem csak 5 százalékot tett ki.

Az építések számában várható fordulatot tavaly egyedül az jelezte, hogy már 12 515 építési engedélyt adtak ki az országban, ami 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi adatot. Budapesten a növekedés ennél jóval nagyobb, több mint 70 százalékos volt. Ez alapján – számolva a kivitelezés egy-másfél éves átfutásával – az várható, hogy 2016–2017 fordulóján a fővárosban 4-5 ezer lakás épülhet.

Ha a megyéket nézzük, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt években ezer vagy ahhoz közeli lakás csak Pest megyében és a nyugati országrészben, tehát Győr-Moson-Sopron megyében épült. A válság előtti csúcsévben, 2004-ben az építkezés sokkal kiegyenlítettebb volt, akkor még ezres nagyságrendben épültek lakások Békés, Tolna, Komárom-Esztergom és Nógrád megye kivételével mindenhol. Ettől a legtöbb megye még messze van, ráadásul a 2014-es adatok jól rámutatnak a regionális különbségekre is: míg a Pest megyében felhúzott otthonok 80 százaléka családi ház volt, addig Győr-Moson-Sopronban ez az arány csak 56 százalékot tett ki. Azaz a nyugati országrészben arányaiban jóval több társasház épült. Ez azonban itt is újdonságnak számított, a korábbi években ugyanis ezen a területen is a családi házak domináltak.

A megyeszékhelyek esetében szintén a 2004-es év volt a csúcs: ekkor Debrecenben közel 1500, Nyíregyházán több mint 1200, Győrben, Szegeden 800 feletti, Székesfehérváron pedig 700-nál is több lakás épült. Ebben az évben „hatszázasok klubjában” szerepelt Pécs, Szombathely és Veszprém is. Tíz évvel később, 2014-ben a megyei jogú városokban épült lakások száma mindössze 20 százaléka volt a 2004-esnek. Debrecen még viszonylag jól állt, de az épített lakások száma itt sem érte el a hatszázat, míg Győrben is csak négyszáz új otthont tudtak felhúzni. Száznál több lakás ezeken túlmenően csak Érden, Kecskeméten, Sopronban és Szegeden épült.

Budapesten 2005 volt a lakásépítés csúcséve, amikor a 12 ezret is meghaladta az új otthonok száma. Itt az évtized elején beinduló államilag támogatott jelzálog-hitelezés hatására nagyon beindult a vállalkozói lakásépítés, ami már az évtized első néhány évében éreztette hatását: 2000 és 2005 között rengeteg társasházi lakás készült, emiatt 40 százalékról 10 százalék esett vissza az épülő családi házak aránya. Aztán a válság beköszöntével drasztikusan visszaesett ez az arány, 2012-re az épülőfélben lévő otthonok közel 40 százaléka ismét családi ház volt.

A fővárosban 2005-ben a XIII. kerületben épült a legtöbb lakás, szám szerint 3 250 darab. A dobogó második helyén Zugló állt, 1200-at meghaladó számmal. Ezer körüli, illetve annál valamivel több új otthon három kerületben épült: Zugló mellett ilyen volt Újpest és a Ferencváros. A visszaesés mértékét jól mutatja, hogy kilenc évvel később, 2014-ben egyetlen kerületben sem épült 500 lakásnál több, a dobogós helyeken a IX., XIII. és a XXI. kerületek álltak. Ráadásul ebben nem az építkezések beindulása játszott szerepet, hanem az, hogy az elmúlt 5-6 év annyira kevés lakás épült, hogy már egy-két nagyobb projekt is komoly hatással volt a lakásszámra.

A Otthon Centrum szakemberei szerint a csok bővítésének hatására családi házakból ugyanúgy több fog épülni a közeljövőben, ahogyan a vállalkozói lakásépítés is megszaporodik. Utóbbinak köszönhetően sor- és csoportházak, társasházak egyaránt épülnek majd, elsősorban azokon a városperemi területeken, ahol olcsóbbak a telkek. Mindez azonban inkább csak a főváros, illetve a megyei jogú városok környezetében várható, tehát azokon a területeken, ahol adottak a munkalehetőségek. A fővárosi peremkerületekben és az agglomerációban, illetve a megyeszékhelyeken már a válság előttihez mérhető, 300-500 lakásos projektek is elő vannak készítve, ám ezeket inkább ütemekre bontva tervezik megépíteni a fejlesztők.