A megyeszékhelyek esetében szintén a 2004-es év volt a csúcs: ekkor Debrecenben közel 1500, Nyíregyházán több mint 1200, Győrben, Szegeden 800 feletti, Székesfehérváron pedig 700-nál is több lakás épült. Ebben az évben „hatszázasok klubjában” szerepelt Pécs, Szombathely és Veszprém is. Tíz évvel később, 2014-ben a megyei jogú városokban épült lakások száma mindössze 20 százaléka volt a 2004-esnek. Debrecen még viszonylag jól állt, de az épített lakások száma itt sem érte el a hatszázat, míg Győrben is csak négyszáz új otthont tudtak felhúzni. Száznál több lakás ezeken túlmenően csak Érden, Kecskeméten, Sopronban és Szegeden épült.
Budapesten 2005 volt a lakásépítés csúcséve, amikor a 12 ezret is meghaladta az új otthonok száma. Itt az évtized elején beinduló államilag támogatott jelzálog-hitelezés hatására nagyon beindult a vállalkozói lakásépítés, ami már az évtized első néhány évében éreztette hatását: 2000 és 2005 között rengeteg társasházi lakás készült, emiatt 40 százalékról 10 százalék esett vissza az épülő családi házak aránya. Aztán a válság beköszöntével drasztikusan visszaesett ez az arány, 2012-re az épülőfélben lévő otthonok közel 40 százaléka ismét családi ház volt.
A fővárosban 2005-ben a XIII. kerületben épült a legtöbb lakás, szám szerint 3 250 darab. A dobogó második helyén Zugló állt, 1200-at meghaladó számmal. Ezer körüli, illetve annál valamivel több új otthon három kerületben épült: Zugló mellett ilyen volt Újpest és a Ferencváros. A visszaesés mértékét jól mutatja, hogy kilenc évvel később, 2014-ben egyetlen kerületben sem épült 500 lakásnál több, a dobogós helyeken a IX., XIII. és a XXI. kerületek álltak. Ráadásul ebben nem az építkezések beindulása játszott szerepet, hanem az, hogy az elmúlt 5-6 év annyira kevés lakás épült, hogy már egy-két nagyobb projekt is komoly hatással volt a lakásszámra.
