Még másfél évig alig lehet csokpénzt költeni

Az igénylők többsége családi házat építene. Tervasztalon lévő társasházi lakásra a támogatás még nem kérhető.

Nyolc éve nem adtak el olyan sok lakást, mint 2015-ben: több mint 45 ezer otthon kelt el, szemben a 2008-as 40 ezerrel. Viszont a tavalyi szám a 2007-es év több mint 60 ezres adatát még mindig jócskán alulmúlja, új lakásokból pedig még jó ideig nem kelhet el sok. Jelenleg Budapesten például ezer körülire teszik a számukat, és a nagy fejlesztők is csak most állnak neki építkezni, a kicsikre pedig még várni kell.

Az elmúlt évek pangásának az áfacsökkentés vetett véget – mutat rá Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója. A cégnél óriási keresletet tapasztalnak a budapesti belvárosi területeken, a Corvin sétányon például most indul egy ötszáz lakásos, két ütemben megvalósuló fejlesztés. Két hét alatt már ötszáz vevő érdeklődött az első ütem valamivel több mint kétszázötven lakása iránt.

Miközben a piac nagyobb szereplői már kezdenek felpörögni, a kisebbek kevésbé aktívak. Sokan hitelképességi gondokkal küzdenek, s komoly problémát jelent a kapacitás is. Emiatt az új lakások kínálata lassan bővül, érdemi növekedés csak jövő év végére várható. Akkorra az árak is emelkednek, pedig az év elejétől élő áfacsökkentés ennek ellenkezőjét diktálná.

„Az import-alapanyagok az árfolyamváltozások miatt drágultak, másrészt munkaerőből is komoly hiány van. A jó szakembereket nem lehet a korábbi bérekkel itthon tartani” – magyarázza a fejlesztők költségeinek emelkedését Földi. Mint mondja, a válság előttihez képest az élőmunka több mint harmadával drágult, és további növekedés várható.

Egyes szabályozási változások szintén drágítják a kivitelezést: szigorodtak például a tűzvédelmi előírások, és többe kerülnek a statikai munkák is. Mindezek miatt a 2016-os és a 2018-as szerződéskori lakásárak között csak a költségnövekedés miatt 30 százalékos árkülönbség várható.

A következő években a csok mindenképpen érezhető hatást fog kifejteni az új lakások piacán, jelenleg viszont csak a családi házaknál lehet ezt tetten érni: az OTP Bank adatai szerint az önerős igénylések háromnegyedét az ezekre kért támogatások adják. A lakások eladási statisztikáiban másfél-két év múlva jelenhet meg az otthonteremtési támogatás, akkorra lesznek ugyanis olyan használatbavételi engedéllyel már rendelkező új otthonok, amelyekre igényelhető lesz. Egyelőre annyi látszik, hogy a vevők eleve úgy szerződnek az ingatlanfejlesztőkkel, hogy amikor majd elkészül a lakás, igénylik a csokot.

Az új otthonokra a befektetők is vevők, egyszerűen azért, mert az alacsony kamatlábak és a brókerbotrányok miatt kevés biztonságos lehetőségük van arra, hogy pénzüket fialtassák. A rövid és középtávú lekötött betétek hozama a jegybanki ráta megvágása miatt csökkent minimális szintre, a magasabb kockázat mellett kiemelkedő hozamot kínáló befektetések pedig szinte eltűntek a piacról. Az új lakásokat az Airbnb és a hasonló szolgáltatások terjedése szintén kelendővé teszi, főleg a belvárosi területeken.

A jó helyen épülő ingatlanok árnövekedésére azért is számítanak, mert ezek előbb-utóbb hiánycikknek fognak számítani, lévén Budapest belső területein már kevés a fejlesztésre alkalmas terület. Budán, az I. és a II. kerület belső részein ilyesmi alig akad, de ugyanez igaz az V., VI., VII., VIII., IX. kerület belsőbb részeire, ahol szintén nagyon korlátozottak az lakóépületek felhúzására alkalmas területek.