A tavaly óta élénkülő ingatlanpiacon az 50–70 négyzetméteres lakásokból a legnagyobb a kínálat, és ezek iránt a kereslet is nagyon erős. Ennek ellenére nem ebben a méretkategóriában a legmagasabbak a négyzetméterárak – derül ki az Ingatlan.com friss elemzéséből, amelyben a 2016-os lakáskínálatot vizsgálta. Az összesítés szerint a fővárosban és a tízezer főnél népesebb vidéki településeken a kis alapterületű, 20–30 négyzetméteres lakások a legdrágábbak fajlagosan. Budapesten ezeket az otthonokat az idén átlagosan 368–618 ezer forintos, vidéken pedig 171–349 ezer forintos négyzetméteráron hirdetik, miközben a nagyobbakért a fővárosban 338–466 ezret, vidéken pedig 173–261 ezret kérnek.
A kis lakások árát a befektetők részéről jelentkező kereslet is felfelé hajtja, főleg Budapesten – emeli ki Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Mint mondja, méretükhöz képest a fővárosban a 21 négyzetméteres garzonokat lehet a legdrágábban kiadni, átlagosan 89 ezer forintért, vidéken pedig a 32 négyzetméteresekért lehet a legtöbbet, átlagosan havi 78 ezer forintot elkérni. Ezekért a jobban kiadható lakásokért pedig a befektetők könnyebben fizetik ki a magasabb vételárat is.
Az alapterületeket nézve minimális különbségnél is számottevő lehet az átlagos négyzetméterárak eltérése. A 45 négyzetméteres fővárosi lakásoknál az átlag például 464 ezer forintra jön ki, míg az alig nagyobb, 50 négyzetméteres otthonoknál már kevesebb mint 400 ezerre. „A jelentős különbség egyértelműen a kínált lakások számával függ össze, 50 négyzetméteres ingatlanból ugyanis kétszer annyit hirdetnek, mint 45 négyzetméteresből. Azokban a kategóriákban, amelyekben nincs nagy választék, a vevők kénytelenek magasabb árat fizetni egy-egy ingatlanért” – mutat rá Balogh.
Ezt az összefüggést érdemes szem előtt tartani ingatlanok vásárlása és értékesítése során is. „Ha vevőként azt tapasztaljuk, hogy egy ingatlan irányára aránytalanul magas, érdemes körbenézni a picit kisebb vagy picit nagyobb lakások közt, hátha találunk olyan méretkategóriát, ahol több eladó versenyez a vevők pénzéért. Ha pedig eladnánk, érdemes először tájékozódni, hogy a saját lakásunkkal összehasonlítható ingatlanokból mennyit kínálnak. Ha méretét és állapotát tekintve kevés hasonlót találunk, akkor mi is drágábban értékesíthetünk” – mondja a szakember. Hozzáteszi, hogy az alapterület mellett az eladósorban lévő lakások árát egyéb tényezők is befolyásolják, mint például az építéshez felhasznált anyagok, a lakás állapota vagy elhelyezkedése.
A tízezer főnél népesebb településeken meghirdetett lakások esetében érdekes, hogy az átlagos eladási árnak jól látható korlátai vannak. Az Ingatlan.com összeállításából például kiderül, hogy az átlagokat nézve 20-22 millió forint jelenti a felső határt vidéken, legyen szó 60 vagy akár 100 négyzetméteres ingatlanról. „Az átlagos vételárak alapján felrajzolt görbe az alapterület növekedésével párhuzamosan ellaposodik. Ennek pedig elsősorban az a magyarázata, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint a fővárosban élők átlagjövedelme 21–42 százalékkal magasabb, mint a megyei jogú és egyéb városokban élő embereké. Ebből adódóan a lakáscélú megtakarítások és a hitelből finanszírozott lakásvásárlások átlagos értékének maximális összege is alacsonyabb, mint a fővárosban” – magyarázza az Ingatlan.com szakértője.
Szerinte a kisebb lakások magasabb négyzetméterára a közeljövőben is megmaradhat, különösen a fővárosban, mert ezeknek a lakásoknak a vételára alacsonyabb. Budapesten a kis lakások piacának támaszt ad az idegenforgalom is, ezen belül a lakáshotelek iránti kereslet, illetve a felsőoktatásban tanuló, évről évre megújuló diákok részéről érkező igény. Azzal azonban számolni kell, hogy a nagyobb alapterületű, új építésű lakások átlagos négyzetméterára a csok keresletélénkítő hatása miatt meghaladhatja a garzonlakásokét. Viszont ezeknek a lakásoknak a tömeges megjelenésére előreláthatólag egy-két évet még várni kell.
