A határ a csillagos ég! Legalábbis néhány építész számára, akik mintha őrült versenybe kezdtek volna, egymás után álmodják meg a magasabbnál magasabb épületeket. A világ jelenlegi legmagasabb felhőkarcolóját, a 828 méteres Burdzs Kalifát alig hat évvel ezelőtt adták át, ám valószínűleg már nem sokáig maradhat meg trónján. Szerencse, hogy az új rekorderért ezután sem kell majd messzire menni, a világ legújabb legmagasabb épületét ugyanis szintén Dubajba tervezik. A nemrégiben ismertetett elképzelések szerint az egyelőre névtelen, csak toronyként emlegetett épületet 2020-ra, a világkiállításra húznák fel, költségei pedig nagyjából egymilliárd dollárra rúgnának. A Burdzs Kalifával ellentétben nem hagyományos felhőkarcoló lenne, hanem egy kábelekkel kitámasztott, karcsún az égbe szökő torony, 20–80 használható szinttel, amelyeken üvegpadlójú kilátóteraszok, üzletek, éttermek, kertek és más turistalátványosságok kapnának helyet. Egyelőre nem ismertek pontos méretei sem, az Egyesült Arab Emírségek vezető ingatlanfejlesztő cége mindössze annyit közölt, hogy magasabb lesz a Burdzs Kalifánál.
Lehet, hogy néhány emelettel még az építkezés közben megtoldják, a világ legmagasabb épületének címéért ugyanis mások is versengenek. Ha tartják magukat a tervhez, már korábban megépülhet például Szaúd-Arábiában az egy kilométer magas és 1,23 milliárd dollár költségvetésű úgynevezett Királyság-torony. Az épület körül sok a bizonytalanság, a munkálatok azonban már elkezdődtek, igaz, idén év elején még „csak" a 31. emeletnél, 115 méter magasan jártak. Azonban már a Királyság-tornyot is felülmúlták – legalábbis a tervezőasztalon. Az építészek által 1152 méter magasra megálmodott Bride of the Gulf (az öböl menyasszonya) Irakban, Bászra városában kapott volna helyet, bár az Iszlám Állam elleni harc árnyékában ez a beruházás aligha valósul meg a közeljövőben. Jócskán előre gondolkoznak Japánban is: 2045-re húznák fel Tokióban az 1600-1700 méter magasra tervezett Sky Mile Towert (égi mérföld torony), amelyet azonban a szigetország elhelyezkedése miatt úgy kell megépíteni, hogy nemcsak a földrengéseknek, de a tájfunoknak is ellenálljon.
Lapunk kérdésére Csontos Aladár azt közölte, jelenleg nagyjából másfél kilométeresre becsülik azt az elméleti felső határt, amely statikailag még ésszerűen megépíthető. A korábban Dubajban és Abu-Dzabiban építészként dolgozó szakember elmondta, ilyen magasságú épületeknél ráadásul már számolni kell olyan kihívásokkal is, mint a függőleges közlekedés rendszerszerű megvalósítása, hiszen ha a liftek minden szinten megállnának, hosszú órákig is eltartana a feljutás. – Ezenkívül persze az egész építkezés bonyolult logisztikát igényel, meg kell oldani például az építőanyagok, a beton, a víz feljuttatását, de gondot jelenthet a szél is, amely magasabb szinteken akár már több méter kilengést is okozhat – tette hozzá. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a megfelelő védelmi rendszerek kiforrottak, a felhőkarcolók mindenképpen veszélyesebbek lehetnek az átlagos épületeknél, hiszen például tűz esetén hét-nyolc emeletnél húzható meg az a határ, ahol még kívülről ki lehet menteni az embereket. – Gondoljunk csak bele, hogy egy tűzesetnél mit tehet az, aki a századik emeleten van, mennyi időbe telik, mire leér! – mutatott rá a szakember, aki ugyanakkor elmondta: a felhőkarcolók építése általában jó üzlet, és a világ legmagasabb épületeinek óriási presztízsük van.
